A magyar benzinkutakon tapasztalható jelenlegi helyzet „felháborító és vérlázító” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy hétvégi videójában.  

Azt nem tudni, mennyire követi a miniszterelnök részletekbe menően a magyarországi üzemanyagárak összetételének alakulását, de az a meglepő helyzet állt elő január közepére, hogy

jövedéki adó és az áfa nélkül számolva a magyar (95-ös) benzinár már a második legmagasabb az egész Európai Unió területén.

Második helyen a magyar benzinár

Az Európai Bizottság heti jelentése szerint, amelyet január 16-án publikáltak, a 95-ös benzin 1000 literje Magyarországon 819,1 euróba kerül adók nélkül. Ez literenként 0,82 euró, azaz 338 forint.

A rossz hír az, hogy az EU-ban ez a második legmagasabb ár, csak Dániában kerül többe adók nélkül a 95-ös (ahol 906,51 euró az 1000 literenkénti ár). A harmadik helyen a hollandok vannak, ők 817,78 eurós nettó áron tankolhatnak 1000 liter 95-öst. 

A régiónkban így festenek a 95-ös adómentes árak ezer literenként (zárójelben a magyar árhoz képest meglévő különbség, százalékban):

  • Románia: 748,88 euró (-8,6 százalék)
  • Szlovákia: 717 euró (-12,5 százalék)
  • Szlovénia: 644,9 euró (-21,3 százalék)
  • Ausztria: 688,7 euró (-15,9 százalék)
  • Horvátország: 710 euró (-13,3 százalék)

A gázolajat illetően valamivel jobb a helyzet, itt az ötödik a magyar ár, előttünk vannak a hollandok, a dánok, az észtek és a svédek.

A bruttó árral az EU középmezőnyében vagyunk

Teljesen más a kép, ha az adókkal bruttósított benzinárat vizsgáljuk, a magyar átlagos 95-ös ár 1537,9 euró ezer literenként, amelyből a hétfői euró/forint árfolyammal kalkulálva 633,6 forintos literenkénti átlagár adódik. Ilyen összevetésben a középmezőnyben vagyunk, a 16. helyen.

Több oka is van annak, hogy Magyarország a 2. helyre kapaszkodott fel az adóktól megtisztított számok szerinti listán. Egyrészt az önmagában is torzít: csak az áfa és a jövedéki adók nélküli árakat összesíti, nálunk azonban sajnálatos módon egyéb tételek is gyarapítják a bruttó benzinárakon keresztül az államkasszát: készletezési díj, kiskereskedelmi adó, illetve az EKR-hez köthető teher formájában. 

Kicsi a verseny itthon a benzinkutak közt

Ráadásul nincs igazán verseny Magyarországon a kúthálózatok közt. A 2021-22-es üzemanyag árbefagyasztás gyakorlatilag elintézte a „fehér kutak” jelentős részét, amelyek vagy bezártak, vagy annyit tőkét veszítettek, hogy nem bírják a versenyt. Emiatt a négy színes hálózat (Mol, OMV, Orlen, Shell) gyakorlatilag leuralja a piacot.  

A kúthálózatok részéről is érthető, hogy kénytelenek magasan tartani az árrésüket: az értékesítés volumene nem nőtt tavaly az egyébként is nyomott 2023-as évihez képest: a Magyar Ásványolaj Szövetség statisztikái szerint tavaly 1,3 százalékkal csökkent a 95-ös benzin értékesítés volumene, dízelből pedig 1,4 százalékkal fogyott kevesebb.

Ha viszont az eladott mennyiség változatlanul alacsony, akkor a fix, vagy emelkedő üzemeltetési költségek mellett magasabb árrésre van szükség. Hogy ez az árrés mennyire elrugaszkodott, nézőpont kérdése, az viszont biztos, a kutak hasznát részben a kormány is lefölözi, a már említett kiskereskedelmi adó, és EKR formájában.   

A 95-ös bruttó benzinár az EU országokban (euró/ezer liter)

Kapcsolódó