Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi konferenciáján kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat. A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak.

Radakin nem említett konkrét példákat.

Az ügy előzménye, hogy Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy a világ a hidegháború vége óta teljes kört írt le, és a háború utáni időszak után ismét a háború előtti időszak felé vette az irányt. Shapps hozzátette: ha a brit fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, hogy elrettentsék Moszkvát vagy Pekinget az agressziótól, akkor nem kis háborúra, hanem komoly háborúra kell számítani.

Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán tartott beszédében leszögezte:

szeretném megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.

Hozzátette:

Szeretném határozottan visszautasítani az utóbbi időszak szenzációhajhász szalagcímeit: nem állunk a háború küszöbén Oroszországgal, nem készül senki lerohanni bennünket, és a védelmi minisztériumban sem beszél senki a sorozás bevezetéséről

A tengernagy hangsúlyozta: abban az elméleti esetben is, ha Oroszország NATO-területre hatolna be, elsöprő erejű válaszban lenne része.

Az atlanti szövetség légiereje háromszorosan múlja felül az orosz légierőt, és konfliktus esetén rövid idő alatt légifölénybe kerülne.

A NATO haditengerészetének négyszer annyi hajója és háromszor annyi tengeralattjárója van, mint Oroszországnak, és felgöngyölítené az orosz hadiflottát a Barents-tengeren és a balti térségben – fogalmazott beszédében a brit vezérkari főnök. Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan.

Sir Tony Radakin elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország csaknem háromezer harckocsit, 1500 tüzérségi eszközt és több mint ötezer páncélozott harcjárművet vesztett.

Ahhoz, hogy 2-5 éven belül reális veszélyt jelentsen a NATO keleti szárnyára, Oroszországnak mindezt pótolnia kellene, újból fel kellene töltenie hosszú hatótávolságú rakétáinak és tüzérségi lövedékeinek készleteit, és mindeközben ki kellene hátrálnia az elhúzódó és nehéz ukrajnai háborúból – hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.

Macron már azt sem zárja ki, hogy nyugati katonák harcoljanak Ukrajnában. A francia elnök szerint bármi lehetséges, ami megakadályozhatja az oroszok győzelmét. Rövid távon saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Emmanuel Macron egy általa összehívott párizsi segélykonferencián beszél erről, azzal, hogy a nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésében nincs konszenzus a megbeszélésen résztvevő 20 európai vezető között. Erről itt írtunk részletesen.Az is megírtuk, hogy Robert Fico szerint is a NATO a katonai bevetés lehetőségét fontolgatja Ukrajnában. A szlovák miniszterelnök úgy véli, az ukrajnai háború nem a várakozásoknak megfelelően alakul. A párizsi találkozó pedig megerősíti, hogy a Nyugat Ukrajna-stratégiája megbukott. Bővebben itt olvashat erről!