Nurszultan Nazarbajev kazah elnök felmelegítette azt a nyolcvanas évekből származó szovjet tervet, amely szerint meg kellene fordítani az észak felé tartó szibériai folyók folyásirányát, hogy azok a szárazság sújtotta közép-ázsiai régiókat lássák el az életet adó vízzel. Az elképzelés megvalósítása Oroszország érdekeit is szolgálná - fejtette ki Nazarbajev, miután találkozott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. Medvegyev óvatosan reagált kollégája felvetésére, mint mondta: Moszkva kész minden ötletről tárgyalni, köztük olyanokról is, amelyek a múltban nagy vihart kavartak. Utóbbi megjegyzésével arra utalhatott, hogy környezetvédők szerint a szibériai folyók megfordítása katasztrofális következményekkel járna. A közép-ázsiai politikai vezetők azonban ennek ellenére igyekeznek megoldást találni országaik siralmas vízellátására. A régió országai között éles vita bontakozott ki azt követően, hogy Tadzsikisztán és Kirgizisztán bejelentette: vízi erőművek létesítését fontolgatja az országaikat keresztező folyókon. Ha ez a terv megvalósulna, akkor a két állam ellenőrzése alá vonhatná a térség többi országának vízellátását. Nazarbajev erre a problémára is célzott, amikor azzal érvelt a szibériai folyók átirányítása mellett, hogy a régióban lehetetlen lokálisan megoldani a vízellátás problémáját. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács vezetője a múlt hónapban ismertette azt a tanulmányt, amely szerint 2035-2045 között valamikor egyensúlyba kerül egymással a világ vízfogyasztása és vízellátása. Patrusev egy korábbi interjújában azt mondta, hogy a vízpazarlás nemzetbiztonsági probléma. Az elmúlt évtizedben a világ 2,7 milliárd lakost számláló 46 országában jutott kritikus, háborús konfliktussal fenyegető szintre a vízhiány problémája. Az érintett régiók egyike Közép-Ázsia - tette hozzá.