Az Eurostat legfrissebb adatai nemekre és országokra lebontva közlik, hogy átlagosan hány évesen hagyják el a fiatal felnőttek a szülői házat.

  • Eszerint a nők általánosságban hamarabb költöznek el, 25,4 évesen, míg a férfiak 27,3 évesen.
  • A finn fiatalok vágnak neki az önálló életnek a legfiatalabban, mindössze 21,3 évesen.
  • A legkésőbb a horvátok, olaszok, spanyolok és görögök költöznek saját lakásba, Horvátországban a legidősebbként, 33,4 évesen.

Magyarországon átlagosan 27,1 évesen válnak külön a szülőktől a fiatalok, ami az uniós 26,4 éves kor átlagához viszonyítva középmezőnynek számít.

A magyar fiatalok többsége itthon maradna

Az Ifjúságkutató Intézet 2022 vége és 2023 eleje között végzett kutatása szerint a 15 és 39 év közötti fiatalok háromnegyede úgy véli, 2050-re saját lakásban, házasként, Magyarországon fog élni. Ráadásul a válaszadók 68 százaléka tervez gyermeket vállalni eddig, és ugyanekkora arányban vélik úgy, hogy 2050-ig jobb anyagi helyzetben lesznek. Ezt a válaszadók az életkor előrehaladtával arányosan egyre többen valószínűsítik.

A kutatás arra is rámutatott: minél jobb megkérdezettek jelenlegi pénzügyi helyzete, annál derűlátóbbak a jövőjüket illetően.

A fiatalok 64 százaléka úgy gondolja, hogy a tanulmányainak vagy foglalkozásának megfelelő munkája lesz, viszont 45-44 százalékos arányban vélik úgy, hogy idegen nyelven vagy magyarul értekeznek-e kollégáikkal.

Bedarálták a csokot, nem tudnak kirepülni a fiatalok

Egyre távolabb kerülnek a magyar fiatalok a saját lakástól, akár 30 millióval is többet fizethetnek azok a kétgyermekes családok, akik kiszorulnak januártól a városi csok-kedvezményezettek köréből és piaci hitelt vesznek fel.