A pandémia ideje alatt a home office lett az új norma a munkavégzés terén, a munkáltatók azonban már egyre nagyobb arányban szeretnének visszatáncolni ettől.

Az Európai Unióban a 2019-es 14,4 százalékról 2021-re 24 százalékra ugrott az otthoni munkát végző foglalkoztatottak aránya a 15-64 évesek körében, míg Magyarországon 4,6 százalékról 13,3 százalékra – mutatott rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

2022-ben aztán az EU-ban és Magyarországon is csökkent az otthonról (is) dolgozók aránya, 22,5 százalékot és 10,6 százalékot tett ki.

Ábra: Economx

Igény határozottan lenne a távmunka, de legalább a hibrid munkavégzés lehetőségére a munkavállalók részéről. Az Indeed munkaerő-közvetítő portál arról számolt be, hogy az álláskeresők 71 százaléka olyan paraméterek alapján keres munkát, amely home office-t, de minimum hibrid munkavégzést kínál. Ezzel szemben a vállalatoknak csak 6,5 százaléka ad fel olyan hirdetést, amelyben ez a lehetőség szerepel.

Erről a rejtett lehetőségről csak kevesen tudnak

A munkáltatók és munkavállalók között sok helyen generál feszültséget az, hogy a munkáltató visszaszorítaná a hibrid munkavégzést, a munkavállalónak viszont nem akaródzik újra ugyanúgy bejárni a munkahelyre, mint a koronavírus terjedése előtt. Van azonban egy lehetőség, amellyel élhet a munkavállaló, ha úgy érzi, otthoni munkavégzés mellett könnyebben tartható a munka és a magánélet közötti egyensúly.

Egy törvénymódosítás nyomán 2023. január elseje óta minden munkavállaló kérvényezheti a távmunkavégzést a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján, amennyiben a munkáltató előzetesen úgy tájékoztatta őt, hogy erre az adott munkakör kapcsán lehetőség van. A munkavállaló ez irányú kérésére a munkáltató köteles hivatalos választ adni, mégpedig megfelelő indoklással.

A kisgyermekes szülőket a fentiek mellett egy további különleges előny is megilleti.

A gyermek nyolcéves koráig a szülő kérheti a munkavégzési helyének vagy a munkarendjének módosítását, de távmunkavégzésben, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását is igényelheti

– nyilatkozta Németh József ügyvéd, az Illés & Németh Ügyvédi Társulás Visegrad+
Legal partnere és Balogh Levente ügyvédjelölt az Economxnak.

Mi a menetrendje a kérvényezésnek?

A jogi szakértő szerint mindkét fenti esetben írásban kell kérni a választott kedvezményt, és meg is kell indokolni a kérést. Azt is meg kell jelölni, milyen időponttól szeretne élni a munkavállaló a kedvezménnyel. A kisgyermekes szülőket megillető kedvezménynek köszönhetően a gyermek életkora számít a munkavállaló részéről.

A munkáltatónak a munkavállaló kérésére tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia a kérésről. Amennyiben a kérést elutasítja, azt ugyanolyan feltételek szerint kell indokolnia, mint egy felmondást, tehát az elutasítás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, és vita esetén az indokok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltató a kérést akkor utasíthatja el, ha azt objektív okok miatt nem tudja teljesíteni. A munkáltató nem köteles olyan lehetőséget biztosítani, amit egyébként nem tud teljesíteni, például mert az adott munkakör nem látható el más munkavégzési helyen vagy munkarendben – például gyárban, szalag melletti munka esetén

– magyarázta Németh József.

Ha a munkáltató nem válaszol határidőn belül, vagy ha a munkavállaló nem tartja jogosnak az elutasítást, bírósághoz lehet fordulni. Erre az elutasítás közlését, vagy – ha nem válaszol a munkavállaló – a tizenöt napos határidő lejártát követő harminc napon belül van lehetőség. „Fontos, hogy ebben a határidőben be kell érkeznie a keresetnek a bírósághoz, és határidőt nem munkanapokban, hanem naptári napokban határozza meg a jogszabály” – figyelmeztetett az ügyvéd.

„Egy ilyen kereset esetén a bíróság azt vizsgálja, hogy az elutasítás oka világosan kiderül-e a válaszból, és az valós és okszerű volt-e, van-e lehetőség a munkavállaló kérelmének teljesítésére. Amennyiben azt állapítja meg a bíróság, hogy jogellenesen utasította el a kérést a munkáltató, akkor ítéletével pótolja a munkáltató jognyilatkozatát: tehát gyakorlatilag módosítja a munkavállaló kérésének megfelelően a munkaszerződését.”

A szakértők hangsúlyozták, attól, hogy az egyik szülő kérvényt adott be a munkáltatójának a nyolc év alatti gyerekre hivatkozva, nem zárja el ettől a lehetőségtől a másik szülőt sem. Mindkét szülő élhet a lehetőséggel, amennyiben az általuk elvégzett munka ezt lehetővé teszi ezt.

Nem kizárólag kisgyermekeseké az előny

Németh József kiemelte, nem csak saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermekre hivatkozhat a kérvényező munkavállaló. A törvény előnyt biztosít gondozást végzőknek is.

A törvény úgy fogalmaz, hogy gondozást végző munkavállaló az, aki a kezelőorvos által igazolt súlyos egészségi okból, és jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt

– jelentette ki.

Ebben a kontextusban hozzátartozónak számít:

  • a házastárs;
  • az egyenesági rokon;
  • az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek;
  • az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő;
  • a testvér;
  • az élettárs;
  • az egyenesági rokon házastársa;
  • a házastárs egyenesági rokona és testvére, valamint
  • a testvér házastársa.

Távmunka kontra home office

Távmunkáról akkor beszélhetünk a törvényi szabályozás szerint, ha megállapodásban rögzítik legalább a távmunkavégzés tényét és a munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – a munkaidejének legfeljebb egyharmadát tölti a munkáltató telephelyén. A munkaidejének többi részében pedig a felek által meghatározott helyen végzi kötelezően a munkáját.A gyakorlatban a felek által home office-nak hívott távmunka esetében a munkavégzés legtöbbször egyedi írásbeli szerződésben külön nem rögzített ütemezésben és módon zajlik. Az Mt. a távmunka fogalmát ismeri, a home office-t viszont nem.