Meglepően hangozhat, de igaz, hogy Dél-Koreában igenis napirenden van a magyar családtámogatási modell helyi alkalmazása: az ázsiai országban egyre nagyobb figyelemmel kísérik, hogyan próbálja meg különböző anyagi ösztönzőkkel feltornászni a gyermekvállalási kedvet az Orbán-kormány. Ráadásul a dél-koreai tudományos és politikai szféra fantáziáját egyszerre izgatja: mi magyarunk mit teszünk azért, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen.

De miért pont Magyarország családtámogatási rendszere lehet az etalon fontos kereskedelmi partnerünk, Dél-Korea döntéshozói számára? Többek között azért, mert hazánkban és a Koreai-félsziget déli részén fekvő államban 2011 magasságában még rendkívül hasonlóak voltak a demográfiai mutatók. Míg Magyarországon akkoriban 1,23 volt a termékenységi ráta, addig Dél-Koreában 1,24 – mondta el az Economxnak Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Kapcsolódó

A szakértő a további adatokat és azok alakulását is ismertette: miközben a dél-koreai termékenységi ráta 2024-ben 0,75-re csökkent, a magyar 1,38-ra nőtt, ráadásul úgy, hogy az itthoni 2016 és 2023 között rendre 1,5 és 1,6 között mozgott.

Az említett negatív tendenciával pedig eljutottak odáig, hogy a világ jelenleg legrosszabb demográfiai mutatóival ma Dél-Korea rendelkezik, amelynek 0,75-ös termékenységi rátája messze alulmúlja a 2,1-es reprodukciós szintet, amely egy ország népességszámának fenntartásához szükséges. A dél-koreai társadalom ráadásul rendkívül elöregedett: a lakosság több mint ötöde 65 év feletti. A jelenlegi tendenciák alapján 2050-re az országban több ember lesz 80 év feletti, mint 20 év alatti.

Kép: Economx

Mégis hogyan jutott el idáig Dél-Korea? 

Nagy Angelina szerint, ami ma Dél-Koreában a családalapítás terén zajlik, egyenes ágú következménye az ázsiai ország rendkívül gyors gazdasági fejlődésnek, és a vele járó, természetellenesen gyorsan végbement modernizációnak. Az 1953-ban lezárult koreai háború után Dél-Korea még a globális színtér egyik legszegényebb országának számított, szegényebb volt még Észak-Koreánál is, és innen tornászta föl magát pusztán néhány évtized alatt a 13. helyre mára az országok rangsorában.

„Azzal együtt, hogy Dél-Korea viszonylag rövid idő alatt a világ egyik legerősebb gazdaságává vált, és meredeken megnőtt az életszínvonal, mindez társadalmi-kulturális változásokhoz is vezetett: egyértelműen megjelent a materializmus is, valamint az elidegenedés a család hagyományos koncepciójától. Ahogy azt is pontosan tudjuk, elég csak a fejlett, nyugati társadalmakra gondolni, hogy ahol magas a diplomások, a magasan képzett fiatalok aránya, ott kevésbé vállalnak több gyermeket” – sorolta az összefüggéseket Nagy Angelina.

Magyar szlogenek Dél-Koreában

Sajtóhírek szerint a liberális Koreai Demokrata Párt (Democratic Party of Korea, DPK) a június 3-i előrehozott választási hajrában programjának egyik prioritásává tett egy, a magyar Családi Otthonteremtési Kedvezményt alapul vevő támogatási rendszert a gyermekvállalás ösztönzésére, amelynek bevezetését az ellenzéki párt már a 2024-es törvényhozási választási kampány idején felvetette. A magyar családtámogatási rendszer átvétele ugyanakkor nem a liberális oldalon merül fel először. Elsőként a kormányon lévő Népi Erő Párt (People’s Power Party, PPP) egyik képviselője, Na Kjongvon propagálta a Népességpolitikai Bizottság alelnökeként, belpolitikai csatározások miatt azonban nem tárgyalták érdemben törvénytervezetét. Ő a mostani előrehozott választási kampányban is versenyben volt a konzervatív tábor csúcsjelöltségéért, és legfontosabb kampányígéretei közé tartozott egy hasonló, „K-Hungary Low Birthrate policy” nevű séma bevezetése – szerepel a Magyar Külügyi Intézet munkatársának, a témáról szóló elemzésében.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója arról is beszélt lapunknak: mindezek tetejébe, hogy az OECD országok közül Dél-Koreában a legmagasabb a diplomát szerzők aránya, hatalmas a nyomás a fiatalabb generációkon, hogy kifogástalanul teljesítsenek a tanulmányaik során, aztán a munkában, és általában, a társadalom hasznos tagjaiként. Ekkora egzisztenciális présben, ráadásul egyre elszálló ingatlanárak és megélhetési költségek mellett valóban nem lehet könnyű családot alapítani.

Egy időben Dél-Koreában is megjelent a kínaihoz hasonló egy gyermek-politika. Ennek az volt az oka, hogy a XX. század közepéig átlagosan hat gyermek is született egy dél-koreai családban. Azonban a gazdasági fejlődéssel és a modernizációval, a túlnépesedés elkerülése érdekében a dél-koreai vezetés szükségesnek tartotta a népesedés visszafogását

– magyarázta el az összefüggéseket Nagy Angelina, hogy mely tényezők összessége vezetett oda, hogy mára nem csoda, ha nem jön meg a dél-koreaiak gyermekvállalási kedve. A demográfiai válság pedig innentől kezdve az élet szinte minden területén – negatívan – érezteti a hatását Dél-Koreában. A szakértő szerint példának máris ott van a nyugdíjrendszer, amely már most szinte fenntarthatatlan. Ugyanis a dél-koreai nyugdíjrendszer egyfelől viszonylag fiatal és kiforratlan.

Ennek ellenére is rengeteg a szegény időskori nyugdíjas, akik arra kényszerülnek, hogy dolgozzanak – mindeközben különös ellentmondás, hogy a fiatalok körében igencsak magas a munkanélküliség. A népességcsökkenés ráadásul a dél-koreai hadseregbe érkező utánpótlás mennyiségét is befolyásolja. A szakértő meglátása alapján ennek hatalmas a tétje, hiszen Dél-Korea kénytelen szembenézni és megküzdeni a közvetlen szomszéd, a militáns Észak-Korea jelentette folyamatos fenyegetéssel.

Demográfiai válságkezelés: ad hoc jelleggel

Mint Nagy Angelina mondja, azt talán túlzás állítani, hogy a demográfiai válság jelentette fenyegetés miatt csak most kapcsolnak a mindenkori dél-koreai kormányok. Ugyanakkor az messzemenőkig igaz, hogy a probléma kezelése sosem kapott akkora prioritást, mint kellett volna. „Ez viszont valahol érthető is, mert Dél-Koreában egy elnöki ciklus öt évre korlátozott, és nincs lehetőség az újabb jelölésre, ami kontinuitásbéli problémákat vet fel a kormányzati kezdeményezéseket illetően” – állítja a kutató.

A magyarral szemben ezért sem jöhetett létre náluk egy holisztikus koncepció, egy nagyobb volumenű, átfogó, számos állami intézményt bevonó kormányprogram a demográfiai krízis megoldására. Ám ha ilyen típusú intézkedések történtek is, ezek leginkább ad hoc jelleggel jelentek meg, ezért nem is bizonyultak kellően hatásosnak. Ráadásul ahogy telik az idő, a demográfiai folyamatokat annál nehezebb visszafordítani – teszi hozzá a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Nagy valószínűség szerint a frissen megválasztott dél-koreai kormány számára is nagyobb prioritást fog élvezni, hogy gyümölcsöző, jól működő kapcsolatokat alakítsanak ki Donald Trumppal, különös tekintettel a vámtárgyalásokra. Valamint az is, hogy megküzdjenek az inflációval, lejjebb vigyék a lakásárakat. Habár biztosan fontos kérdés lesz a demográfia is, és megpróbálnak majd e téren is intézkedni

– vetíti előre Nagy Angelina, aki végül arra is kitért, hogy a hazai családtámogatási politika azért is kelthette fel a dél-koreai tudományos és politikai szféra érdeklődését, mert a magyar modell sem a bevándorlás ösztönzésével akarja megállítani a népességfogyást. Miután a bevándorlást illetően Dél-Korea hagyományosan rendkívül konzervatív álláspontot képvisel, finoman szólva sem befogadóak az idegenekkel szemben, amit a történelmi tapasztalataik igazolnak vissza.

Dübörög a keleti nyitás

A dél-koreai székhelyű Samsung SDI a hét közepén adta át eddigi legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást hazánkban, amely egyúttal számos magas hozzáadott értékű, komoly mérnöki teljesítményt igénylő munkahely létrehozását jelenti – jelentette be szerdán, Gödön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az itthon 2018 óta működő vállalat körülbelül 22,5 milliárd forintos beruházása az akkumulátorgyártás folyamatfejlesztését célozza, a projekthez pedig a magyar állam 5,5 milliárd forint támogatással járult hozzá. A beruházástól azt várják, hogy tovább nőhet az elektromos akkumulátorok kapacitása és biztonsága a gyártás gazdaságosságának és fenntarthatóságának javulása mellett.

A magyar kormány 2010-ben hirdette meg a keleti nyitási stratégiáját: azóta itthon a kínai, a dél-koreai és a japán vállalatok is a tíz legnagyobb beruházói közösség között vannak. Ezen belül is a dél-koreai vállalatok jelenleg a negyedik legnagyobb beruházói csoportot adják Magyarországon: az állam az utóbbi tíz évben 66 nagy dél-koreai beruházást támogatott, amelyek több mint 5000 milliárd forintnyi értéket képviseltek és közel húszezer új munkahelyet hoztak létre – közölte az adatokat Szijjártó Péter.