A dél-koreai statisztikai hivatal ismét negatív rekordot jegyzett fel: az úgynevezett teljes termékenységi arányszám (TTA) 0,72-re süllyedt tavaly a 2022-ben regisztrált előző történelmi mélypontról, 0,78-ról.

A TTA - közkeletű nevén születési arányszám - azt mutatja meg, hogy az adott társadalomban átlagosan mennyi gyereket szülnek a nők. A világ legfejlettebb országait összefogó OECD tagállamai közül Dél-Korea az egyetlen, ahol 1,00 alatt van a mutató értéke. 

A népesség stabilitásához ennek csaknem a duplájára, 2,1-es TTA-ra lenne szükség.

Azonban az n-tv.de német hírportál összeállítása szerint Dél-Koreába már régóta siralmasak az adatok.

Az 51 milliós országban tavaly 230 ezer gyerek született, csaknem 20 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, ami 7,7 százalékos csökkenést jelent.

Az ország évről évre alulmúlja saját riasztóan alacsony rekordját. Ennek eredményeként 2023-ban már a negyedik egymást követő évben csökkent a népesség.

Minden meglepő lehet annak tükrében, hogy a ázsiai ország bőkezűen támogatja a gyerekvállalást. A kormány 2006 óta 250 milliárd eurónak megfelelő összeget mozgatott meg a demográfiai trendforduló érdekében. A családtámogatási eszközök közé tartozik például

  • a gyereket vállaló párok lakástámogatása, 
  • a gyerekgondozási utalványok kiterjedt intézményrendszere, 
  • a közpénzből fizetett bébiszitter-szolgáltatás, 
  • gyerekgyógyászati költségek megtérítése
  • és a meddőségi kezelések állami finanszírozása.

Ezek az intézkedések teljességgel sikertelenek, és a gyerekvállalás ellen ható tényezők sokkal erősebbek.

Szakértők szerint a népességfogyásnak két fő oka van: az oktatás és a lakhatás gigantikus költségei. E kettős költségektől való félelem hatására a fiatal párok nem mernek gyereket vállalni.

Tovább nehezíti a helyzetet az európai kultúrától idegen, de Dél-Koreában átlagosnak mondható heti 52, azaz napi 10,4 órás munkaidő és a hagyományos női szerepek makacs változatlansága.

Amennyiben az utóbbi évtizedekben kibontakozott trendek tartósak maradnak, az évszázad végére megfeleződik a népesség, a munkaképes korúak száma pedig már öt évtizeden belül a felére csökken.

A demográfiai válság hatalmas kockázatot jelent, veszélybe sodorja a gazdasági növekedést és túlterheli a szociális ellátórendszert. Ezt mutatja, hogy míg jelenleg 4 munkavállalóra jut egy nyugdíjas, 2060-ban már 1:1 lehet ez az arány.