Azzal fordult az Ab-hoz egy indítványozó, hogy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (ctv.) 15. § (6) bekezdése – amely szerint a történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét csak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) engedélyével lehet cégnévben szerepeltetni – alkotmánysértő. Úgy vélte, hogy a normatartalom homályos, hiszen nem állapítható meg egyértelműen, ki tekinthető történelmi személyiségnek és ki nem. Ráadásul a jogszabály egy olyan testületet bízott meg az engedélyezéssel, amely nem kompetens a kérdésben. Aggályosnak találta az eljárás kérdését is, hiszen szabályozatlan, hogy hogyan, milyen eljárás keretében dönt az MTA a kérdésben. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy a ctv. sérti a jogállami jogbiztonságot, valamint az emberi méltóság jogából fakadó névjogot is – érvelt az indítványozó. Az Ab az indítvány vizsgálatakor elsőként áttekintette az Alkotmány 54. §-ában megfogalmazott, emberi méltóságból fakadó névjoggal kapcsolatos eddigi gyakorlatát. Tapasztalta, hogy több Ab-határozat kimondta: a névviselési jog egyben kötelezettség is, hiszen az anyakönyvezést követően a személy köteles viselni az anyakönyvbe bejegyzett nevet, mert ez identitásának egyik meghatározó eleme. Ezen határozatokra építve az Ab megállapította: a névviselési jog a jogi személyekre is kiterjed, esetükben megkülönböztetésre alkalmas nevet vagy jelölést kell rajta érteni – szemben a természetes személyekkel, akiknek a neve egyben hordozója lehet a családi kapcsolatnak, társadalmi helyzetnek, nemiségnek, nemzeti hovatartozásnak. A cégnév funkciója tehát nem más, mint hogy az ugyanazon országban tevékenységet folytató cégeket egymástól megkülönböztesse. A testület szerint ezt a megkülönböztetést jellel, jelöléssel, megnevezéssel is el lehet érni, azaz nem szükségszerű a személynévvel történő megkülönböztetés lehetőségének biztosítása. Az Ab kimondta, hogy: „Nincs … semmiféle az alkotmányból levezethető kényszer arra nézve, hogy valamely szervezetnek, cégnek alapjoga legyen arra, hogy nevét (ezen belül különösen: a történelem valamely kiemelkedő személyiségének a nevét) mindenféle korlátozás nélkül maga választhassa meg” (361/B/2003. Ab-határozat) Mindezek értelmében a jogalkotó belátására van bízva, hogy a cégek számára lehetővé teszi-e cégnévként személynevek használatát, és ha ezt nem tenné lehetővé, akkor sem állna fenn alkotmánysértő helyzet. Ebből azonban az is következik, hogy amennyiben lehetőséget teremt a személynevek cégnévként való használatára, annak feltételeit is megszabhatja. Az Ab szerint ezt tette a törvényhozás, a ctv. 15. § (6) bekezdésében, amelyben a történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét csak korlátozottan engedte cégnévként használni. A korlátozás azonban nem jelent teljes tiltást, hiszen az MTA engedélyével kiemelkedő történelmi személy neve is lehet cégnév. Megjegyzendő, hogy a törvényhozó nemcsak a magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét védi ezáltal, hanem általában a kiemelkedő történeti személyekét is. A kontroll kétirányú: az MTA-nak egyrészt azt kell eldöntenie, hogy kiemelkedő történelmi személyről van-e szó, másrészt állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy szükséges-e a ctv.-ben előírt engedély beszerzése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden történelmi jelentőséggel bíró személynév esetén indokolt megkeresni az MTA-t és állásfoglalását kérni. Az Ab szerint az MTA jogköre alkotmányossági szempontból is alátámasztható, hiszen az alkotmány 70/G. § (2) bekezdése szerint: „Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Az pedig vitathatatlan, hogy annak eldöntése, ki tekinthető kiemelkedő történelmi személyiségnek, tudományos kérdés. A testület azt is kimondta, hogy indítványozó álláspontjával ellentétes módon épp az MTA szerepvállalása az, amely gondoskodik a névjog mint az emberi méltóság részjogának védelméről. Hiszen a tudós társaság nem tesz mást, mint őrzi a már elhalt kiemelkedő történelmi személyiségek méltóságát azzal, hogy megakadályozza az esetleges személyiségi jogsérelmet (kegyeletsértő névhasználat).