A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vezetésével hazai szakértők egy egyedülálló kutatás keretében azt vizsgálták, hogy hogyan változik a lakóingatlanok értéke azok energia hatékonysági besorolásának függvényében. Mintegy 8 ezer családi ház esetében vizsgálták meg azok piaci árára ható tényezőket.

Az eredmények szerint a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50 százalékkal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek.

Kapcsolódó

Ha átlagos (FF) családi házakat energetikailag korszerűsítjük, az várhatóan 20 százalékkal fog többet érni a lakáspiacon - írta a MEHI.

Az adatbázisuk alapján - lokációs és ingatlanjellemzőkre való kontrollálás mellett - a magasabb energetikai besorolás hatására szignifikáns növekedés (prémium) jelentkezik a családi házak árában.

Míg a jó energiakategóriájú családi házak nagyjából 15- 20 százalékos prémiumot mutatnak a követelményrendszer „átlagos”, FF kategóriájához képest, addig a magas energiaigényű, alacsonyabb kategóriájú ingatlanok árában majdnem 20 százaléknyi csökkenés (diszkont) mutatkozik.

E különbségek a hasonló nemzetközi számítások eredményeinek a felső részéhez állnak közel, amelyek egy-egy kategória között 5-10 százalékos különbséget mérnek. 

Az energetikailag korszerűbb családi házak árában prémium mutatkozik, azaz a korszerűsítési felújítás árnövekedést eredményezhet. Megállapítható, hogy a legmagasabb kategóriák ártöbblete 50 százaléknál magasabb, de ha csak egy-két kategóriát lépünk fölfelé a legrosszabbhoz képest, már az is kimutatható ártöbbletet jelent - írta a MEHI.

A statisztikai eredmények alapján arra is lehet következtetni, hogy a kisebb beavatkozásokhoz képest a nagyobb korszerűsítések relatíve jobban megtérülhetnek az ingatlanérték növekedésében.

Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energia hatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is. Ahol alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét.

Az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de ahogy az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladunk, már nem mutatható ki további árcsökkenés. Kivételt képez Budapest, ahol nincs egyértelmű kapcsolat: itt az ingatlan fekvése nagyobb szerepet játszik az árban, így a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő - olvasható a közleményben.