Ha az elmúlt időszakban a Duna Plaza falai között jártunk, akkor észrevehettük, hogy az újabb generációs plázákkal már nem volt versenyképes. Pedig a magyar történelem kis darabkáját szimbolizálja, hiszen a rendszerváltás utáni bevásárlóközpont-fejlesztések első modern épületegyüttese.

Az 1996-ban átadott 42 ezer négyzetméteres Duna Plaza volt a harmadik generációs bevásárlóközpontok első képviselője Magyarországon. Mielőtt tovább lépnénk, gyorsan helyezzük kontextusba a harmadik generációt. Az elsőgenerációs plázák az 1970-es években épültek fel Magyarországon, amelyek alapterülete többnyire nem érte el a 20 ezer négyzetmétert. Ide sorolhatjuk az 1976-ban megnyílt budapesti Flóriánt. 

Kapcsolódó

Az 1980-1994 között épült ingatlanokat második generációs plázaként tartjuk számon, itt említhetjük meg a Sugárt, a Skála Metrót, az Árpád Üzletházat, de még az 1994-ben átadott Budagyöngyét is. Majd a rendszerváltás körüli időkben megtorpantak a fejlesztések, végül megérkezett az iparág új megváltója a Duna Plaza 1996-ban. A Pólus Centert is ugyanabban az évben adták át, majd hamarosan, 1999-re felépült a Westend is, amely idén ünnepli 25 születésnapját.

Később megérkeztek az úgynevezett negyedik generációs plázák a kétezres évek második felében, amelyek jelentős hányada multifunkcionális projektekben valósult meg, vagyis a vásárláson kívül akár szolgáltató-, szórakoztató-, iroda-, sőt, lakásfunkcióval is rendelkeznek. A negyedik generációba sorolhatjuk többek között az Arena Mallt, az Allee-t, a Corvin Plazát vagy éppen a Kökit.

Majd a 2008-ban kibontakozó válság véget vetett a hazai plázaépítési bummnak, sőt, 2012-ben a krízis végén bevezették a plázastopot is, amely takaréklángra tette a hazai fejlesztéseket. Szinte utolsó mohikánként elkészült még az Etele Plaza 2021-ben. Azóta alapvetően felújítási projektekről beszélhetünk a fővárosban és a vérmegyeszékhelyeken.

Most az élményközpontúság a fő sláger, vagyis még sokszínűbb programokkal és szolgáltatásokkal várják a folyamatosan megújuló plázák a nagyközönséget. Ma már egyre fontosabbá válik látványos belső tereket formálni különleges építészeti megoldásokkal, lenyűgöző dimenziókkal és közösségi terekkel. Nem véletlenül az ételudvarokra szinte mindenhol nagy hangsúlyt fektetnek.
Marina City
Marina City
Kép: Economx

A Duna Plaza is ezt az utat járhatja be

Ezt a plázaevolúciót követheti az Indotek is az új bevásárlóközpont megépítésével, de egyelőre a kivitelezési tervek nem publikusak. A Colliers információi szerint jelentős fejlesztés várható a Duna Plaza esetében, ahol a jelenlegi épületet újjáépítik és bővítik, egy teljesen új, 21. századi, modern komplexumot létrehozva. 

Jelenleg a projekt előkészítése és tervezése zajlik, a bevásárlóközpont bezárása várhatóan legkorábban 2026 első negyedévében történhet meg, míg az újranyitás tervezett időpontja 2028 második negyedévére tehető. A fejlesztés pontos ütemezéséről és részleteiről 2025 második félévében adnak bővebb tájékoztatást. A cél, hogy a pláza egy zöldebb, fenntarthatóbb és valóban 21. századi központ legyen, amely új szintre emeli a bevásárlás és a közösségi tér élményét.

Mindenesetre a csillagok szerencsés együtt állása kísérheti a fejlesztést, hiszen a kiskereskedelem túl van a nehezén, növekszik a fogyasztás a fizetések és a vásárlóerő erősödésével párhuzamosan. Ráadásul a Váci úti irodanegyed és újépítésű lakásprojektek mellett egy még nagyobb volumenű városnegyed-fejlesztés zajlik a Duna Plaza mellett, még pedig a Marina City.

A Cordia még tavaly indította el legújabb, nagyszabású városnegyed-rehabilitációs fejlesztését. A Marina City 1,2 kilométer közvetlen Duna-parttal rendelkezik, ahol a társaság vízparti, multifunkciós, mindenki által látogatható sétányt és 90 ezer négyzetméter autómentes zöldterületet alakít ki. 

A lakások nagy részéből örök panoráma nyílik a Dunára és a budai hegyekre. A projektet közvetlen metrókapcsolat és több mint 100 üzlet szolgálja majd ki, éttermekkel, teljes körű szolgáltatásokkal, sportolási lehetőségekkel. A különleges építészeti megoldásokat alkalmazó, kiemelkedő energiahatékonyságot és zéró helyi széndioxid-kibocsátást ígérő Marina City egy 14 hektáros elhagyatott ipari terület teljes megújulásával jön létre.

A Corvin Sétány volumenéhez mérhető fejlesztés az Újpesti-öböl partján egy elhanyagolt rozsdaövezet helyén épül fel. A Marina City a 15 perces város koncepciójába illeszkedik, vagyis számos szolgáltatás és bevásárlási lehetőség helyben elérhető. Új óvoda és önkormányzati iroda is épül, a negyed lakóit és dolgozóit pedig saját Klubház várja. Ebbe a koncepcióba nagyszerűen illeszkedik majd az új Duna Plaza.