Még tavaly tavasszal megállapodás született Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet Rákosrendező vasútállomás környékén. Majd a magyar fél vállalta, hogy a területet az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt vállalatnak adja el és az egész beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti. 

Tegnap aztán felpörögtek az események, hiszen az előbbieknek megfelelően megtörtént az értékesítés. Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet adott el az állam nettó 50,9 milliárd forintos vételáron, a fejlesztést - a mini-Dubajt - az Eagle Hills csoport valósítja meg Grand Budapest néven. Az új tulajdonos feladata lesz a rozsdaövezet felszámolása, a hulladékok elszállítása és a környezeti kármentesítés elvégzése.

Az Egyesült Arab Emírségek vállalta, hogy legalább 5 milliárd eurónyi beruházást hajt végre: az Eagle Hills által bemutatott elképzelések alapján a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők.

A fejlesztéshez jelentő magyar vállalás kapcsolódik, hiszen mintegy 800 millió eurónyi állami infrastruktúra fejlesztést valósítanak meg. Gyalogos- és vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztés, az M1-es metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút megépítése, valamint a vasúti pálya befedése valósulhat meg oly módon, hogy felette egy park kialakítható legyen.

A gigaberuházás a Rákosrendezőn és vonzáskörzetében élők számára jelentős előrelépést és fejlődést fog jelenteni elsősorban a tömegközlekedés minőségét és elérhetőségét illetően. A beruházással jelentősen fejlődik Budapest közlekedése, továbbá a XIV. és a XIII. kerület összeköttetése is érdemben javul.

Ideológia vagy hazaárulás?

Karácsony Gergely főpolgármester is reagált az adásvételre, szerinte ez nettó hazaárulás, a kormány kiárusította Budapest egyik aranytartalékát egy arab befektetőnek. Szerinte ugyanez a befektető Belgrád hasonló területét már tönkretette.

Vagyis valójában, ahogy a Duna partján már megszokhattuk, folyamatosan viták kereszttüzében áll a városfejlesztés és az ingatlanpiac. Leegyszerűsítve a dualizmus korában eleinte a klasszicista egy-két szintes épületek és a rossz minőségú lakóházak domináltak, majd jöttek az ingatlanfejlesztők, és Budapestet beépítették a ma is látható gyönyörű bérházakkal és palotákkal, amelyeknek a csodájára jár az egész világ. Egy metropoliszban folyamatosak a változások, azonban kétségtelenül ma a zöldítés, az élhetőség és a kompalt város eszménye dominál.

A zöldítés remélhetőleg nem csak kerékpársávok formájában érvényesül, hanem például a körvasút megvalósulásában is, amellyel az agglomerációs közlekedést hoznánk fel a 21. század európai színvonalára. Ez ügyben azonban éppen ellentétes vélemények alakultak ki politikai alapon. Vagyis zajlik az élet. 

Ide tartozik még, hogy sokak szerint Pesten kevés a zöld park, nem véletlenül a Városliget lett az utóbbi évek ideológiai csatározásainak új színhelye. Persze ha zöld parkokról beszélünk, akkor ne felejtsük el, hogy Budán ugye azért van egy hegység, ami elég ritka világszerte is.

Kell ez nekünk a válságban?

Azt is figyelembe kell venni, hogy Budapesten az elmúlt évtizedekben hatalmas városfejlesztési projektek születtek és hulltak a porba. Ezek a gigantikus tervek többnyire akkor kerülnek napirendre, amikor prosperál a világgazdaság, szárnyal az ingatlanpiac, ömlik a pénz a szektorba és a hitelkamatok nagyon alacsonyak. Aztán egy-két fázis elkészül, ha elkészül, majd érkezik a fekete leves, a ciklus és a világgazdaság lefelé indul, nőnek a kamatok és az infláció, visszaesik a fogyasztás, és máris elromlik a hangulat.

Ekkor megáll az élet az építkezéseken, a daruból kiszáll a gépkezelő, ott maradnak a torzók vagy éppen módosítják a bankok a projektszerződéseket, így a fejlesztőnek esélye sincs, hogy a teljes tervet megvalósítsa. Jelen esetben egy arab milliárdos cég a beruházó, nekik valószínűleg telik a bizniszre, hiszen van még elég olaj. 

Mindenesetre sok esetben fogalmunk sincs, hogy a megépült gigaberuházás szolgálja-e a társadalom széles rétegeit, vagy csupán elszigetelve kirakatként díszeleg majd Budapest szövetében, hiszen ezek a kérdések megintcsak politikai és társadalmi ideológiák kereszttüzében alakulnak. Illetve az idő mindent megold, de csak jóval később.

Rozsdaövezetek

Miért fontos szimbólum Rákosrendező az ország és a főváros életében?

Mert rozsdaövezet a város szívében, és a kompakt város eszményét, illetve a fenntarthatóságot szolgálja, ha jól csinálják. De kezdjük kicsit messzebbről! A budapesti rozsdaövezetek mindig is a főváros aranytartalékai voltak. Sokan ezeken a helyeken ingatlanfejlesztéseket, új városnegyedeket, lakásokat képzelnek el, mások állandóan parkokat szeretnének ide telepíteni. Pedig a kettő együtt is simán mehetne.

Magyarországon egyes adatok szerint 12 ezer hektár lehet a rozsdaövezetek nagyságrendje, amelyek túlnyomó többsége a városokhoz kötődik. A klasszikus barnamezős térség a tradicionális ipari területeket és elhagyott laktanyákat foglal magában közlekedési, lakótelepi zárványokkal. Budapest vonatkozásában az összterület 13 százaléka tartozik ide!

A rendszerváltás után erőteljes dezindusztrializáció indult el Budapesten: az iroda- és kisebb részben lakófunkció által kiszorított ipari tevékenység az M0-ás környékére települt jelentős logisztikai központokkal és főleg raktározási funkcióval, illetve az agglomeráció szerepe is felértékelődött.

Azonban még mindig hatalmas területek és épületegyüttesek állnak parlagon, funkció nélkül. A sikeres barnamezős újrahasznosítást alapvető problémák hátráltatják: a környezetszennyezettség, az összefüggő iparterületek tulajdoni felaprozódása és a kiürült iparterületek közé szorult lakótelepek. 

A magyarországi nyilvántartások szerint a barnamezős területek 35 százaléka a fővárosban található.

Budapesten kétezerháromszáz hektárnyi barnamezős terület található a 2021. évi kataszter alapján. Jelenleg nagyjából 1500 hektárnyi terület áll „készen” a hasznosításra rövid-, közép- és hosszú távon. A Kormány korábban megalkotta az úgynevezett rozsdatörvényt is, amelynek értelmében több helyen már elindultak a fejlesztések, többek között Angyalföldön.

Itt is persze óriási viták bontakoztak ki. Ne reménykedjünk, ezek a harcok velünk élnek még vagy ötszáz évig!