– Hogyan határozhatjuk meg általában, hogy egy gazdaság mikor tekinthető válságállónak?
Az elmúlt időszak válságai, mint a 2008-as, a pandémia vagy a háború és a szankciós energiaválság,igen különbözőek, és nem mindegy, milyen állapotban érik a gazdaságot. A 2008-as válság rendkívül gyenge állapotban kapta el a magyar gazdaságot: magas volt az eladósodottság és a munkanélküliség, így a kilábalás is sokáig, hosszú évekig tartott. 2010 óta a magyar gazdaság növekedési pályára állt, és ha egy erős gazdaságot ér el egy válság, vagy azok sorozata, és jó a válságkezelés, akkor gyors a kilábalás. Ennek bizonyítéka, hogy a pandémia kezdete után bő egy évvel már 7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, tavaly a háborús helyzet ellenére is 4,6%-os volt a növekedés, és éves szinten idén is elkerülhetjük a visszaesést. A magyar gazdaság az elmúlt évtized munkájának köszönhetően sokkal erősebb és felkészültebb a kihívásokkal szemben, mint korábban. A háború és a szankciók azonban mérhetetlen károkat okoznak. Az ország és a gazdaság védelme érdekében is legfontosabb az, hogy mielőbb tűzszünet és béke legyen.

– Milyen kihívást jelentett, hogy egymás után két válság következett? Épp, hogy megjött a pandémia utáni növekedés, máris lesújtott a háborús válság.
A gazdaság szereplői úgy készülnek egy válságra, hogy azt egy nyugodt időszak követi. Az, hogy kettő egymás után jöjjön, egy különösen szerencsétlen és ritka szituáció. A magyar gazdaság szereplői is azt várták, hogy a pandémia után egy hosszú, nyugodt időszak jön. Ugyanakkor könnyítette a helyzetet, hogy a válságok előtt hosszú idő óta növekedett a gazdaság, fegyelmezett volt a gazdaságpolitika, a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradt. A korábbi még baloldal által felhalmozott 82 százalékos eladósodottság 65 százalékig csökkent, a munkanélküliség pedig lényegében megszűnt, miután 3,7-ról 4,7 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. Ezt a helyzetet ráadásul tartósan a válságok sem tudták megváltoztatni, hisz a foglalkoztatottság most is ugyanolyan magas, mint a válságok előtt. Tavaly magas volt a gazdasági növekedés, és úgy gondoljuk, hogy idén is sikerül elkerülni a recessziót az év egészét tekintve, és jövő évtől visszaáll a magas növekedési pálya, 4 százalékos éves növekedési szinttel.

– Milyen tapasztalatokat lehet levonni a mostani válságokból, milyen további lépéseket érdemes tenni a válságállóság növelése érdekében?
Minden olyan lépés kedvező, amely erősíti a gazdaságot, javítja a versenyképességet. Minden piaci szereplő, és az állam is tanulhat az ilyen helyzetekből. 2010 után a gazdaságpolitika törekedett a devizaadósság csökkentésére, egyrészt a lakossági devizahitelek leépítésével, másrészt az államadósság devizahányadának mérséklésével. Ma a devizahitel állomány szintje az államadósságon belül 25-26 százalék, így kisebb a kockázat, a kamat pedig jórészt a hazai szereplőkhöz kerül. A pandémia idején látszott, hogy a globalizáció okán megnyújtott ellátási láncok sérülékenyek, és a probléma a nálunk is jelenlévő multinacionális cégeknél is jelentkezik. A cégek számára az egyes országok kockázata is növekedhet, hisz ha egyes országok háborúba keverednek vagy szankciókat vetnek ki rájuk, akkor problémás lehet a gyártás, szállítás. Következésképp a nagy cégek most próbálják termelésüket egy minél szűkebb, stabilabb régióban koncentrálni, ennek jó példája, hogy az elektromos autókat is gyártó, főleg német cégek megkérték nagy beszállítóikat, hogy települjenek Európába. Ebből Magyarország igyekszik jelentős részt kihasítani, hisz így nő a gazdaság, az export, a termékek előállításakor keletkező hozzáadott érték nagyobb hányada marad itt.

– Az energiafüggőség is komoly kockázat. Hogyan lehet ezt kezelni?
Az európai gazdaság hosszú ideig úgy működött, hogy Európa termelt, Oroszország pedig közel felerészben biztosította ehhez az energiát. Ez hirtelen megszűnt, a kontinens most próbál alkalmazkodni ehhez, így Magyarország esetében is lényeges az energiafüggőség csökkentése, az ellátás diverzifikálása. Ez jelentheti a megújuló energiaforrások szerepének növelését, és az alternatív energiaszállítási útvonalak igénybevételét, valamint a saját kitermelés növelését. Igaz, hogy nincs tengerünk, ami hátrány például az LNG-gáz vagy a kőolaj közvetlen fogadásában, ugyanakkor stratégiai előny, hogy az ország kedvező helyen, Európa közepén helyezkedik el, így elérhető sok alternatív útvonal. Csak a gázellátás tekintetében vezetékekkel elérhetjük a szomszédos országokon át a Balti-tengert Lengyelországban, az Adriai tengert Horvátországban, de rövidesen számolhatunk a Fekete-tenger alatti román gázzal is, melynek kitermelését most felfuttatják. A megújuló energiák iránt mind a lakosság, mind a vállalatok, mind a kormány kifejezetten érdeklődik most, hisz nem akarnak még egy olyan sokkot megélni, mint a tavalyi árrobbanás volt, ugyanakkor a klímavédelmi okok is indokolják ezt. Ez jelentheti a napenergiát, a szélenergiát és a geotermikus energiát egyaránt, ugyanakkor az elektromos hálózatot fejleszteni kell, mivel a betáplálás komoly kihívást jelent. Erre a kormány kiemelt figyelmet fordít, és ehhez az Európai Unió által utalandó fejlesztési forrásokat is fel szeretnénk használni. Az energiabiztonságot azonban nem adhatjuk fel, és egyik függőségből sem szabad egy másikba esni.

– A gazdaság szereplői hogyan lehetnek válságállóbak, illetve mely gazdasági ágakat érdemes fejleszteni a válságállóság növelése érdekében?
Nehéz meghatározni, hogy melyik ágazat válságálló, viszont az egyes válságok eltérően érinthetik a szektorokat. A 2008-as súlyosan érintette a pénzügyi és az ingatlanszektort, míg most ezeket a szektorokat szinte teljesen elkerülte a válsághatás. Jól bírta például az IT szektor is, amelyben nincsenek hosszú ellátási láncok. Összességében a lényeg, hogy a gazdaság minél erősebb és diverzifikáltabb legyen, és a nyugati cégek mellett a keletiek is szívesen fektessenek be, a hazai cégek is megtalálják a számításaikat, legyenek kicsik, közepesek vagy nagyok. Ezt a folyamatot az állam nem csak a kedvező adózással, hanem a célzott támogatásokkal is segíti. Ha sok, jól működő, erős, versenyképes cég van az országban, sok ágazatban, akkor stabil, válságálló gazdaságot tudnak fenntartani.