Friedrich Merz rendkívül gyenge alkupozícióba került a választások eredménye után.

„Szüksége volt a Zöldek külső támogatására az adósságplafon eltörléséhez az Infrastruktúra és a Védelmi alap létrehozása érdekében. De az SPD is nagyon magas árat kért azért, hogy belépjen a koalícióba"

Kapcsolódó

– világított rá Tatár Mihály. Hozzátette, hogy a most 70 éves Merz – aki az elmúlt évtizedekben többször próbált már sikertelenül az élre kerülni a CDU-ban – kénytelen volt engedni, és ez áll a német társadalmat megdöbbentő 180 fokos politikai fordulatok mögött is.

Az elemző szerint a választási kampányban még „szent" volt az adósságfék, drasztikus migrációs fordulatról volt szó, és a zöldátállási stratégia felülvizsgálatáról, mint például az atomenergia potenciális visszahozásáról. „A CDU kampányának központi eleme volt az adócsökkenés is" – emlékeztetett Tatár.

A koalíciós megállapodás szerény eredményeket hozott

Tatár szerint az ígéretek szempontjából meglehetősen szerény eredmény született: az SPD teljesítheti a szociális juttatásokkal kapcsolatos ígéreteit, például a minimálbér-emelést. „A zöldátállásban és a migrációban azonban szó sincs többé fordulatról, legfeljebb finomhangolásról" – magyarázta.

A Lámpakoalíció alatt megszokott legvisszatetszőbb migrációs gyakorlatoknak – például annak, hogy még sokszor a visszaeső köztörvényes bűnözőket sem lehet kitoloncolni – véget vetnek

– emelte ki. A zöldátállási stratégiában is változás várható. „Az idealista Robert Habeck gazdasági minisztert az energiavállalati tapasztalatokkal is rendelkező Katherine Reiche váltja. Ez olyan váltás lesz a gazdasági szereplők számára, mint egy Trabantból átülni egy Ferrariba" – fogalmazott a szakértő.

Alapvető problémák megoldatlanok maradnak

A vezető elemző rámutatott, hogy a lényeg nem változik: „Németország a harmadik világ bevándorlóországa marad, a radikális, piactorzító zöldátállás pedig folytatódik – bárhogy is szavazott a német választók többsége."

Az atomenergiával kapcsolatos reményeket a Zöldek és az SPD meghiúsította, és az SPD jóléti programja miatt a gazdaság számára igencsak időszerű adócsökkentéseket is el kellett halasztani.

Tatár szerint az energiaárakkal kapcsolatban maga Merz erősítette meg, hogy azok egyre csak emelkedni fognak Németországban.

Ez számunkra azért kedvezőtlen, mert Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk.

„Annak érdekében, hogy az embereket áttereljék a zöld energia felé". Merz szerint idővel a háztartások kompenzációt, a német iparvállalatok pedig államilag támogatott áramárakat kapnak majd.

A német ipari átalakulás már megkezdődött

Az elemző szerint a mostani folyamatok megértése szempontjából érdemes megnézni Görlitz példáját: „Ebben a Németország keleti szélén fekvő városban nem kevesebb, mint 176 éven keresztül zajlott vasúti szerelvények gyártása. A német gazdaságot sújtó versenyképtelenség miatt azonban – 176 év után – beszüntették a termelést".

A gyár mégsem marad üresen, mint elmondta, az egyik német hadiipari vállalat költözik ide, és páncélozott járművek alkatrészeit gyártja majd, az állami megrendelésekre készülve. 

„Azonban csak a munkahelyek felét tartja meg. Ez jelenleg szinte gyakorlat Németországban – a nehézipari, gépipari gyárak elköltöznek, és a telephelyeket – kisebb munkaerővel – hadiipari konszernek veszik át" – világított rá Tatár.

Versenyfutás az idővel az amerikai vámháború árnyékában

A szakértő szerint a német gazdaságpolitika versenyt fut az idővel: „Minek lesz hamarabb és nagyobb hatása: az amerikai vámok okoznak majd újabb visszaesést a német iparnak, vagy még időben beindulnak a hadiipari és infrastruktúra beruházások, amik lökést adnak a német gazdaságnak?" – tette fel a kérdést.

Berlin már maga is 0 százalékos, azaz zéró növekedést vár 2025-re is,

a német jegybank, a Bundesbank pedig arra figyelmeztet, hogy a vámháború komoly recesszióba küldheti Németországot. 

„Reméljük, a gazdaságélénkítésnek – főleg egy ukrajnai fegyverszünettel kombinálva – erőteljesebb hatása lesz" – mondta Tatár, de hozzátette, hogy a védelmi és infrastruktúra fejlesztési programok még messze vannak a tényleges indulástól.

A német külpolitika radikális fordulatot vesz

„Amilyen »túl kevés és túl későn« jellegűek a német gazdaságpolitikai tervek a versenyképesség szempontjából, annál inkább »azonnal és minél többet« jellegűek külpolitikai szempontból" – mondta a vezető elemző. Szerinte Merz külügyminiszter-jelöltje, Johan Wadephul, „a lehető leghéjább választás az összes elképzelhető jelölt közül."

Tatár elmondta, hogy Wadephul számos védelmi bizottságban és NATO-val kapcsolatos testületben töltött be fontos pozíciókat, tartalékos őrnagy.

„Oroszországot »felforgató«, »agresszív«, »hódításra éhes« országként jellemzi, amivel szemben keményen kell fellépni"

– idézte az elemző a külügyminiszter-jelöltet. Az elemző szerint Wadephul „tökéletes választás Merz számára, aki maga is a »Fortress Europe«, tehát az »Európa-erőd« felépítését képviseli: azaz a súlyos európai gazdasági vészhelyzet és az Oroszország által jelentett fenyegetés a legjobb pillanat arra, hogy végre létrejöjjön az Európai Egyesült Államok." Tatár Mihály szerint ez „kikerülhetetlenül súlyos konfliktusokat eredményez majd más tagállamokkal – abban a pillanatban, amikor a szavakat tettekre kell váltani."

Korábban megírtuk, hogy a Die Welt beszámolója szerint Németországban a szegénységi küszöb alatt élők mediánjövedelme 2020-ban havi 981 euró volt, árváltozásokkal korrigálva, 2024-ben pedig már csak 921 euró. A részletekről ide kattintva olvashat bővebben.