A Forma 1-es Magyar Nagydíjra helikopterrel érkező vendégek miatt megugró városi légiforgalom megosztotta a magyar közvéleményt, sőt, a Budapest központja és Mogyoród között dübörgő gépek sokakban ellenszenvet váltottak ki. Holott, a légitaxizás elterjedése egyáltalán nem távoli célnak, vagy csak a gazdagok hóbortjának tűnik, mivel az iparág úgy áll, hogy egy-két éven belül a szélesebb közönség számára is elérhető lehet a személyi drónok ilyen szolgálata. 

Például kevesebb mint egy év van hátra a párizsi olimpiáig, ahol a szervezők céljai szerint már elektromos légi taxik is részt vehetnek a közönség utaztatásában az egyes helyszínek között. Jelenleg zajlik a járművek tesztelése, és azt vizsgálják a franciáknál, hogy mely lokációnál lesz szükséges leszállóhelyeket, azaz vertiportokat felállítani. Ezzel az indulással Párizs lenne az első európai város, és talán az első város a világon, amely ilyen szolgáltatásokat kínál a vendégek számára. 

Párizs után várhatóan 2026-tól Dubaiban is elérhető lesz a légi taxizás, amelyet négy vertiporttal terveznek kiszolgálni. A Morgan Stanley becslése szerint ez a piac 2040-re ezermilliárd dollárra nőhet.

Nem hóbort, hanem innováció a közlekedésben

Régóta nyomon követjük az úgy nevezett városi légi mobilitás (urban air mobility) fejlődését, társadalmi elfogadottságát és gazdasági relevanciáját, hiszen egy olyan technológiai és mobilitási innovációról van szó, amely robbanásszerűen alakíthatja át a nagyvárosi közlekedést és az emberek mindennapjait. Jelentős gazdasági potenciál van ebben a fejlődő iparágban – közölte a KPMG tanácsadó cég a Napi.hu-val. 

Mint jelezték, olyannyira előrehaladott ez a közlekedési forma, hogy a műszaki feltételek már adottak, az üzleti modellek elkészültek és világszerte több szolgáltató teszteli a saját prototípusait a nyüzsgő nagyvárosok légterében. Az innováció elterjedését ugyanakkor még fékezheti, hogy a légi taxizás működési kereteit adó nemzetközi- és országspecifikus szabályok megfigyelés és egyeztetés alatt vannak. 

Európában Hollandia az éllovas, amúgy az USA állt rá a piacra

Egy tavalyi, globális KPMG-tanulmány 25 országban mérte fel a felkészültséget a helyből függőlegesen fel- és leszállni képes személyszállító járművek lehetséges piacáról a gyártók, az ellátási láncok, illetve a fogyasztói igények oldaláról. Eszerint a ranglista élén az Egyesült Államok áll, melyet Szingapúr követ, míg a dobogó harmadik fokán Hollandia szerepel, mint európai éllovas. 

A fejlesztések középpontjában nem meglepő módon az elektromos hajtású járművek állnak, mivel egy légi mobilitással kapcsolatos, nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett európai polgárok 48 százaléka az üzembiztos rendszerek alkalmazása mellett a kibocsátás csökkenését várja el az innovatív városi légi járművektől. 

San Francisco robotaxikat tesztel

Megrengetheti a taxis szakmát, hogy az Egyesült Államokban már egy egész város válik a robotaxik, azaz az önvezető járművek személyszállító szolgáltatásainak teszthelyszínévé. A napokban arról döntött a kaliforniai közlekedési hatóság, hogy a Google testvérvállalataként ismert Waymo és a General Motors autóóriás tulajdonában álló Cruise cégeknek jóváhagyott engedélyek alapján San Franciscoban 0-24 órában, sofőrök nélkül szállíthatnak utasokat az immár fizetős, önvezető járművek.

A Süddeutche Zeitung cikke szerint most először tesztelik le városszinten a milliárdos befektetést jelentő üzleti modellt az amerikaiaknál, ahol csak San Fransiscóban több mint tízezren élnek a taxizásból, akiket az újítók szerint nem fenyeget a jövőben megélhetési válság. A kritikusok szerint ugyanakkor az az önvezető járművek ellen szól, hogy szoftverhiba miatt gyakran egész egyszerűen leállnak az úttest vagy a kereszteződés közepén, és ezzel akadályozzák a közlekedők haladását vagy a segélyszolgálatok munkáját. A támogatók ezzel szemben előnyt látnak a magasabb szintű biztonságban a kormánykerekek és pedálok nélküli robotaxiknál, mondván, hogy az emberrel ellentétben a számítógépek figyelmét nem lehet elterelni a volánnál. „Ha megengedjük az önvezető autókat egy olyan városban, mint San Francisco, ahol köd, dombok és forgalom uralkodik, akkor szinte bárhol működni fognak" – közölte a Cruise, amely már terjeszkedik más amerikai városokban is.

Zajszennyezés és biztonság az aggodalmak fókuszában

A helyi és globális környezet, a zajszennyezés és a biztonság – ez az emberek legfőbb aggodalma az elektromos légi taxizás jövőbeni elterjedése kapcsán, amely szempontokat ugyancsak komolyan veszik az iparági befektetők. Így például nagy reményeket fűznek a Lilium és a Joby elnevezésű, elektromos meghajtású légi járművek iránt, amelyek működése akkora zajjal járna, mint egy átlagos hangvételű párbeszéd két ember között. 

A légi e-taxik környezeti fenntarthatóságát a Michigan Egyetem egyik tanulmánya is alátámasztja, amely rámutat, hogy egy három főt szállító elektromos légi jármű akár 52 százalékkal kevesebb kibocsátással tudna működni, mint egy belső égésű motoros gépjármű. Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által vízionált légi járművek elképzelt modelljei szerint ezeket az elektromos meghajtású eszközöket az különbözteti meg leginkább a hagyományos helikopterektől, hogy akár 6-8 darabbal több rotorral rendelkeznek, ezáltal is csökkentve a városok zajszennyezettségét. 

Lesz pilóta is, de csak kezdetben 

Kezdetben az elektromos légi taxikat pilóta vezetésével szeretnék irányítani a fejlesztők, de megannyi kezdeményezés már célul tűzte ki az autonóm légi taxik kifejlesztését. A fő koncepciók szerint a belső teret a kényelem és a biztonság klasszikus szempontjai alapján alakítják ki, míg a repülési élményt nagy üvegfelületek elhelyezésével kívánják fokozni, melyet fedélzeti étel- és italszolgáltatásokkal egészítenek ki. 

A vertiportok tekintetében pedig az az irányadó, hogy a függőlegesen fel- és leszálló (VTOL) légi járművek felszállásához és leszállásához földterület, vízfelület vagy szerkezet álljon rendelkezésre. A biztonságos városi légi mobilitás megvalósulásához ezzel együtt légifolyosók, külön leszállóhelyek kialakítása lesz szükségszerű akár épületek, akár közterek mentén, figyelembe véve például a vasútállomások vagy a buszmegállók közelségét. 

(Thurzó Katalin)