A miniszter prezentációjában kiemelte, hogy a háború előtt az európai ipar az olcsó orosz energiaforrásokra épült, de ennek a korszaknak vége szakadt. Sok nyugati ország egy másikra cserélte a függőséget – jelezte. Példaként hozta fel, hogy márciusban az Egyesült Államok Európa legnagyobb nyersolaj exportőre is volt az LNG szállítások mellett.

Az európai országok energiaimport-függősége eltérő

Magyarország a 71 százalékos uniós átlag felett áll, energiaszükségleteinek 76 százalékát importálja. A behozatal csökkentéséhez új stratégiára van szükség, a hazai források növelése biztosíthatja az ország energiaszuverenitását.

Lantos Csaba hangsúlyozta,

a lakossági és ipari fogyasztók villamosenergia igényének jelentős növekedése várható 2030-ig. A nagy ipari fogyasztók megjelenése, valamint az időjárásfüggő energiahordozók rendszerbe illesztése további beruházásokat igényel a villamosenergia-hálózatban.

Az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) forrásainak nagy részét energetikai beruházásokra fordítja a kormány és az energiaátállás finanszírozására a korábbi költségvetési ciklus ötszörösét biztosítják – tette hozzá.

A megújuló energiahordozók kapacitásának növekedése Magyarországon meghaladta az uniós átlagot

Jelenleg a teljes naperőművi és háztartási napelemes kapacitás 4750 megawatt – mondta Lantos Csaba. A kormány korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a beépített kapacitás 6300 megawattra nő, de a jelenlegi ütemben ez a 10 000 megawattot is meghaladhatja, ezzel az energiamixben a megújulók részesedése 27-29 százalékra emelkedhet – jelezte.

Májusban előfordult, hogy a rendszer többletet termelt, vagyis Magyarország, amely éves szinten villamosenergia-szükségletének 25-30 százalékát importálja, nettó áramexportőr volt.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország energiaszuverenitásának erősítéséhez a hazai szénhidrogén-készletek feltárása is szükséges. Az olajszükségletek 20 százalékát belföldi források fedezik, míg a Nyékpuszta térségében feltárt gázmező termelésbe állításával a hazai gázkitermelés évi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre emelkedhet.

A MEKH adata szerint 2021-ben a teljes hazai gázfogyasztás 11 milliárd köbméter volt.

A geotermikus energiára kitérve elmondta, hogy Magyarország nagyon jó adottságokkal rendelkezik és jelentős növekedési lehetőségei vannak a távhőellátásban, illetve közvetlen villamosenergia-termelésben egyaránt.

Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke a konferencián kiemelte: a geotermikus energia közvetlen hőhasznosítását tekintve Magyarország Európa első öt állama között található.

Elmondta,

az elmúlt évtizedben nem történt áttörés a geotermikus energia hasznosítása területén: egy sikeres koncessziós beruházás valósult meg, de a kisebb geotermikus beruházásokból is csak évi 4-5 indult el. Ennek megváltoztatására a kormány a befektetési-szabályozási keretrendszer átalakításáról döntött tavasszal.

A március 1-jével életbe lépő egykapus rendszer hatékony és gyors ügyintézést biztosít a beruházások gyorsabb és szakmailag megalapozott előkészítése érdekében – fűzte hozzá.

Az eltelt időszakban a geotermiában érdekelt cégek és vállalkozások 70 kutatási engedélyezési kérelmet adtak be, így hamarosan számos sikeres beruházás indulhat el. A hatóság becslése szerint a geotermikus energia széleskörű felhasználásával éves szinten akár 1,5 milliárd köbméter földgáz is kiváltható 2030-ig.

Újabb tizenötezer háztartás lehet el akár Paks nélkül is

Két új naperőművet épített európai uniós támogatással a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kunmadaras déli részén az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. Bővebben >>>