A helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely várhatóan 2025. július 1-jén lép hatályba, lehetőséget biztosít a településeknek, hogy rendelettel korlátozhassák, ki és milyen feltételekkel települhet be oda. Csopak polgármestere úgy döntött: kikéri ezügyben a helyi lakosság véleményét.

„Csopak túlterheltsége – különösen a nyári szezonban – valóban kezd néha fullasztóvá válni. Az épített és természeti környezet védelme egyre nehezebben összeegyeztethető az ingatlanok és a hozzánk költözni vágyók számának növekedésével. Ugyanakkor senkit nem szeretnénk – én biztosan nem – igazságtalanul kirekeszteni, vagy megkülönböztetni"

- hangsúlyozta Ambrus Tibor a közösségi oldalán. A helyiekhez fordult:
„Kérem, hogy osszátok meg gondolataitokat, javaslataitokat a jogszabály csopaki alkalmazásával, alkalmazhatóságával kapcsolatban! Mit gondoltok, szükséges-e alkalmaznunk ezt a lehetőséget Csopakon, vagy sem? Ha igen, hogyan, milyen mértékben?"
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott jogszabály lényege, hogy a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség rendeletalkotással úgynevezett „önvédelmet” gyakorolhat, mivel „helyi közügyként” a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be. 
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy helyi rendelet alapján az önkormányzatok a következő korlátozó intézkedéseket alkalmazhatják:
  • elővásárlási jog előírása,
  • lakcím létesítés korlátozása, vagy feltételhez kötése,
  • betelepülési adó fizetési kötelezettség előírása.

Az első kommentek a polgármester felhívása alatt már meg is érkeztek.

Az egyik hozzászóló azt írta: a meglévő ingatlanok adásvételét nem korlátozná, de újat csak állandó lakóhely létesítése esetén hagyna építeni.

Más arra hívta fel a figyelmet, hogy az új építkezők az utakat, a környezetüket teljesen tönkreteszik, ezen szigorítani kellene. El kellene gondolkodni az infrastruktúra fejlesztésén is, mert a meglévő csatornákra kötik a hatalmas új házak szennyvízelvezetéseit is, ezt a terhelést pedig a hálózat nem bírja. Továbbá az adózásban is tükröződhetne, ki mióta él ott, akár úgy, hogy a régóta a településen lakók valamiféle kedvezményt kapjanak az újakhoz képest, hiszen ők ott dolgoznak, vállalkoznak, gazdálkodnak.