A Nógrád vármegyei Vizslás október 1-jén hatályba lépett rendelete az egyik legszigorúbb az eddig elfogadott, helyi önazonosságot védő szabályozások közül. A cél a község társadalmi értékeinek, hagyományainak és életmódjának megőrzése, valamint a közbiztonság fenntartása.

Ha valaki eladná az ingatlanát olyasvalakinek, aki korábban nem a községben élt, akkor vele szemben a következő sorrendben elővásárlási joga van az önkormányzatnak, az adásvétel tárgyát képező ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosának, illetve a településen ingatlantulajdonnal rendelkezőknek

Kapcsolódó

- írta a a 24.hu.

A lakcímlétesítési engedély szabályai pedig a következők, avagy az lehet vizslási lakos, aki:

  • bemutatja erkölcsi bizonyítványát, és büntetlen előéletű,
  • legalább középfokú végzettsége van,
  • nullás adóigazolást visz az önkormányzatnak,
  • tisztázott, folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik (a lakcím létesítési kérelem benyújtását megelőző 2 évben rendelkezik legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal),
  • személyes meghallgatáson vesz részt a képviselő-testület előtt,
  • megfizeti a betelepülési hozzájárulást, ami az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka, vagy ha ingatlanszerzés nélküli a lakcímlétesítés, akkor 150 ezer forint.

További feltétel, hogy „a betelepülni kívánt ingatlanban a már lakcímmel rendelkező személyeket is figyelembe véve az ingatlan alapterülete alapján az egy főre jutó négyzetméterek száma legalább 10 legyen.”

Aki a rendeletet megkerüli és jogellenesen települ a faluba, azt 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja az önkormányzat.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény kínálta lehetőséggel félszáz önkormányzat élt, ezek között egy olyan sincs, amelyre a jogszabály hatályba lépésekor számítani lehetett. Erről ITT írtunk bővebben.