A közlemény szerint a baktérium „zárlati károsítónak” minősül, jelenléte jelentős gazdasági károkkal járhat, mivel a terjedése csak a megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel biztosítható, kémiai ellenszere ugyanis egyelőre nincs.

A Nébih szerint a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa mellett dísznövények is gazdanövények lehetnek.

A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de a baktériumfaj képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A növénykórokozó baktérium fertőzőképességét tartósan megőrzi, és akár munkagépekkel érintkezése is eredményezhet további fertőzéseket – írták.

A Nébih arra figyelmeztetett, hogy a fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat, és a fertőzött területen akár évekre szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését.

A vegyszeres védekezés hiányában a Nébih preventív növényegészségügyi intézkedések alkalmazását javasolja a gazdáknak, hogy csak laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagokat használjanak, és fertőtlenítsék a munkaeszközöket. Az ugaroltatás, illetve a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése vetésváltásban is javasolt, valamint az árvakelések irtása.