A kereskedelmi szövetségek azt szeretnék, ha a kormány elvetné a piperecikkek bevonását az árrésstopba, sőt, az élelmiszerekre vonatkozólag is úgy hiszik, a május végi határidő kiváló alkalom lenne az intézkedés lezárására –  derül ki a Pénzcentrum cikkéből. 

A lapnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta:

Kapcsolódó

mi egyiket sem szeretnénk: sem az élelmiszerek árrésstopjának meghosszabbítását, sem a piperecikkekre történő kiterjesztését. Minél tovább van hatályban az árrésstop ebben a formában, annál jobban hajtja annak a malmára a vizet, akik sokkal alacsonyabb költségszinttel dolgoznak, mint a magyar szupermarketeket üzemeltető kereskedők. 

A főtitkár szerint minél hosszabb ideig van hatályban az árrésstop, annál rosszabb helyzetbe kerülnek a magyar kereskedők, és ténylegesen itt a boltbezárás kockázata most nagyon komoly veszély. Egyre több helyről azt hallani, hogy

  • minden egyes beruházást, fejlesztést félretettek a hazai kereskedők, mert ebben a nem kiszámítható környezetben nem lehet jól előre látni és tervezni, és ez nem ad okot arra, hogy fejlesztésében gondolkodjanak,
  • emellett komoly veszély az is, hogy létszámleépítésekre is sort kell keríteni.

Értetlenkedéssel fogadta mind az árréstop folytatásának, mind pedig a további termékek bevonásának tervét az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is. Kozák Tamás főtitkár szerint az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop igenis jól működik, a célját már most elérte, a további fenntartása ezért indokolatlannak tűnne. Mint mondta, nem értik az árrésstop meghosszabbításnak szándékát, már csak azért sem, mert egyébként maga az árrésstop-rendelet gyakorlatilag egy olyan adminisztratív beavatkozást jelent a piaci alapon, piaci logika alapján történő árképzésbe, ami meghatározza a cégeknek a nyereségtermelő képességét is.

Az árrésstop nem csak árszabási rendelkezést jelent, hanem gyakorlatilag egy közvetett új jövedelemújraelosztást is, hiszen ha az árrésnek a mértékét maximalizáljuk, azzal előírjuk, hogy mennyi lehet a cégeknek a nyeresége

– fogalmazott a főtitkár. Hozzátette: a kereskedelemben egyébként eddig is a cégek minimális nyereséggel vagy veszteségesen működtek, ezt most megfejelték azzal, hogy gyakorlatilag egy nyereségszabályozást is életbe léptetünk, az egy nagyon rossz üzenet az egész szakmának.

Mint ismert, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hétvégén jelentette be, hogy az élelmiszer után a nem élelmiszerekre is szeretnénk kiterjeszteni az árréscsökkentést. „Vizsgáljuk ennek a lehetőségét. Itt háztartási cikkekre, pipere cikkekre lehet gondolni. Ezek a termékek is jelentősen befolyásolják az inflációt, és az elmúlt időszak áremelkedésében igencsak ludasak voltak. Akár 30 százalék fölötti árrések is vannak”.

Ezzel kapcsolatban Kozák Tamás úgy vélekedett, a háztartási cikkek esetében a kereskedőknek sokkal inkább nemzetközi beszállító partnerekkel kellene tárgyalniuk, akik vélhetően kevésbé lennének nyitottak. Újból hangsúlyozta, hogy az árrés a cégek költségének, a működési költségének a fedezetére szolgált és szolgál folyamatosan. Ez nem profit, emögött az árrés mögött van a kereskedelemnek a hozzáadott értéke, illetve annak az ára: bérleti díj, bérköltség, stb.

Nagy Márton az Economx felvetésére hétfőn azt közölte: marad az árrésstop, első körben nyár végéig, de a nemzetgazdasági miniszter szerint az a kérdés, hogy miért ne maradhatna velünk ez a szabályozás örökre.