A kormány szeptember végéig juthat megállapodásra a cégekkel egy ideiglenes energiaár-moratóriumról, majd a korábbi tervek szerint az év végig kellene kidolgozni a hosszabb távra érvényes új tarifarendszert, amellyel a lakossági villany- és gázárak emelkedését megakadályozhatják. A kabinet így vélhetően a parlament őszi, szeptember közepén induló ülésszakában foglalkozna a kérdéssel, de egyelőre sem az országgyűlés, sem a két szaktárca honlapján nem található az erre vonatkozó tervezet szövege. A határidő azért fontos, mert a lakossági földgáztarifák elvileg október elején változhatnának, és a szolgáltatók elsősorban az árfolyamhatásokra hivatkozva 10 százalék körüli emelést tartanának kívánatosnak. A legutóbbi ármódosításra még 200 forint körüli dollárárfolyam alapján került sor, az azóta eltelt negyedévben pedig jelentősen gyengült a magyar deviza az amerikai fizetőeszközzel szemben (is). A parlament kormánypárti előterjesztésre már júniusban megszavazta az energiatörvények módosításáról szóló jogszabálytervezetet, amely a lakossági tarifák megállapítását a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalja. Az új tarifarendszer az árképzés módjában, például az árrés meghatározásában, a tarifaváltoztatás gyakoriságában, esetleg a tarifaváltoztatás módjában hozhat újat a jelenlegiekhez képest - mondta lapunknak Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató munkatársa. Az utóbbira példa lehet, hogy nem a cégek kezdeményezik az árváltoztatást, hanem például egy képlet alapján automatikusan változik az ár. Lehet a szabályozásban is változtatás, például az egyetemes szolgáltatóknak meghatározott módon kell fenntartani ügyfélszolgálatot, ami jelentősen növeli a költségeiket. Ha a szabályozás enyhülne és kisebb ügyfélszolgálatot kellene működtetniük, akkor csökkennének költségeik, és így az árrésüket is csökkenteni lehetne. Érdemi információk és konkrétumok nem ismeretesek az új tarifarendszerrel kapcsolatban, azonban - mivel nagyrészt importtermékekről van szó - főleg a világpiaci ár határozza meg a reális hazai költségeket is, csodák nem várhatók - véli Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. Ezek alakításában a magyar félnek vajmi kevés szerepe lehet, tetszik, nem tetszik, az árak nagyrészt adottak . Amire mégis lehetne befolyása a magyar kormánynak, az az ugyancsak meghatározó dollár/forint árfolyam, amelyet a döntően dollárban elszámolt piaci energiaárakra tekintettel sem kellene a kívánatosnál magasabb szinten tartani. Az energiaköltségeket mindenesetre egyértelműen emeli a drága dollár - tette hozzá Hegedűs. A lapunk által megkérdezett gáz- és áramszolgáltatók arról számoltak be, hogy folynak az egyeztetések a kormánnyal, de részletekkel - elsősorban a másik fél kérésére - egyelőre nem szolgáltak. Korábbi értesülések szerint az árak befagyasztását a cégek nem adnák ingyen, cserébe olyan feltételeket támaszthatnak, mint például a nem fizető ügyfelekkel szembeni türelmi idő csökkentése. A Főtáv nem tartozik abba a szolgáltatói körbe, amellyel a kormány tárgyalásokat folytat a fogyasztói ár meghatározásának új módszeréről. A távhőszolgáltató szeptember elsejétől kihirdette a hődíj emelését, a fővárosi önkormányzat azonban tulajdonosként úgy döntött, hogy a július elsejétől érvényes árakat alkalmazza a társaság. Az év végéig ezzel mintegy 1,7 milliárd forintos bevételtől esik el a Főtáv - mondta lapunknak Balog Róbert szóvivő. Az egyetemes szolgáltatók meglehetősen szűk árréssel dolgoznak, a körülbelül 46 forintos tarifából csak kevesebb mint 2 forint marad náluk - közölte a Napival Boross Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ-csoport kommunikációs igazgatója. Az árra jelentős hatással van az is, hogy a társaságok az állami tulajdonú MVM Zrt.-től veszik az áramot nagykereskedelmi áron, az MVM pedig döntően gázalapú erőművektől szerzi azt be. Ehhez jön még a kát-támogatás, ami a 46 forintból 6-7 forintos tételt jelent. Ezt eredetileg a megújuló termelés támogatására vezették be, azonban ma 90 százalékban a távhőtermelőket támogatják, illetve támogatjuk belőle - tette hozzá Boross. Itt elég komoly lehetőség van az árcsökkentésre, a hírek szerint a rendszert át is akarja alakítani az energetikai kormányzat, kivezetve belőle a távhőszektort. További jelentős tétel a kintlévőség, ami a példátlan, 2008-ban született magyar szabályozás miatt is többmilliárdos nagyságúra hízott az elmúlt időkben a szóvivő szerint. A rendelkezések szerint október és április között nem lehet kikapcsolni a nem fizető ügyfeleket, és az év fennmaradó időszakában is 90 nap a türelmi idő - szemben például a 30 napos szlovákiai szabállyal. Bár alapvetően szociális szempontok indokolták a szabály megszületését, az olyan adósságspirál kialakulásához vezet, amelyben gyakorlatilag kiegyenlíthetetlen, sok tízezer forint nagyságú hátralék halmozódik föl a fogyasztóknál, a szolgáltatók pedig csak bankok segítségével tudják finanszírozni ezt a hiányt. Az energiaszegénység magas hazai aránya - vagyis amikor egy háztartás költségvetésének jelentős része az energiaszámlákra megy el -, a szociális szempontok miatt valószínűleg a gázártámogatás is megmarad jövőre, bár nem változatlan formában - legalábbis ezt mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján.