Petőfi Sándor szavait idézve Orbán Viktor azt mondta, „rabok legyünk vagy szabadok, minden ezzel kezdődik”.

Rabság vagy szabadság, legelőször erre kell válaszolnunk.

Mint mondta, ma is így van ez, hiszen Európa ma nem csendes, egyre hangosabb, Európa népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, mint Petőfi idejében. 

Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a magyar szellem számára kárhozatos, idegen a magyar élettől. Bele akarnak préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba adni, és át akarják nevelni a gyerekeket.

De nem megyünk bele a háborúba, nem engedünk migránsokat, és nem engedjük átnevelni a gyerekeket.

Olyan egyszerű ez, mint az egyszer egy, világos, mint a nap, 

Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad.

Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de büszke és önérzetes nép a miénk, bennünket meghajlítani, hódoltatni, belőlünk kiszorítani a szuszt kétszeres siker. Ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is.

Mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, a bot a küllők között, mi vagyunk akikbe beletörik a fog és a bicska, akikbe beleszorul a fejsze, mi vagyunk az a Dávid, akiket jobb ha elkerül a Góliát.

Beszéde végén Orbán Viktor ismét Petőfiékre hivatkozva azt mondta, hogy minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell: "az igazság oldalán állsz vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást?"

Mint mondta, június 9-én itt az európai választás, nem lehet elbújni, dönteni kell:

Kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed?

A miniszterelnök beszédét követően az ünnepség résztvevői Orbán Viktorral együtt elénekelték a Kossuth-nótát.