Harangozó Tamás (MSZP) az egyeztetések fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy Finnországban a megbeszélések addig tartottak, amíg valamennyi érintett féllel egyetértésre nem jutottak az oktatás reformjáról.

Rétvári Bence a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldal és hozzájuk kötődő szervezetek szerint minden rossz, ami az oktatás területén zajlik. Rámutatott: sok jó eleme van a finn oktatási rendszernek, ugyanakkor a skandináv országban a PISA-eredmények minden területen csökkenést mutattak az elmúlt években, és a pedagógusképzésre jelentkezők száma például radikálisan csökkent öt esztendő alatt. Ne nézzék le ennyire a magyar oktatási rendszert, mert a finnek is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi – mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kritizálta, hogy 13 éve kormányoznak, a negyedik alkalommal kétharmaddal és azt tartják eredménynek, hogy 16 ezer tanár hiányzik és emiatt majd pedagógusokat kell átcsoportosítani. Felrótta a kormánynak, hogy nem növelték, hanem még csökkentették is GDP-arányosan az oktatásra fordított forrásokat.

Ez nemcsak bűn, ez hazaárulás, elárulták a gyermekeinket

– hangoztatta és a javaslat visszavonására szólított fel.

Varga Zoltán (DK) szerint az a pedagógusok legnagyobb félelme a teljesítményértékeléssel összefüggésben, hogy ostorként használják majd. Arra szólított fel, kezdjék meg a pedagógusbérek emelését a „kormányzati lábbal”, adják oda azt a pénzt, amit a pedagógusoknak szántak.

Brenner Koloman (Jobbik) egy alternatív oktatáspolitikai modellt vázolt fel, amelynek részeként nemzeti konszenzust sürgetett. Szükségesnek nevezte az oktatás minőségének rendszeres monitorizálását, ugyanakkor az, ami a törvényben szerepel, erre nem alkalmas. A pedagógusokat támogató szakfelügyeleti rendszerre lenne szükség – mutatott rá. Az ellenzéki politikus „klebelsbergi fordulatot” szorgalmazott, és azt mondta, el kellene érni, hogy a GDP 8 százalékát fordítsák oktatásra. Hivatásrendi törvényt határozna meg a pedagógustársadalom számára, amely a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyhoz képest többletet jelentene. A Jobbik 50 százalékkal növelné a béreket, szerinte ennek fedezete megvan a költségvetésben – közölte.

Vajda Zoltán (MSZP) előbb a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy az oktatási rendszer problémáit és a terület előtt álló kihívásokat felvázolja, majd Arany János: A walesi bárdok című költeményét olvasta fel, amelyet a teremben jól hallhatóan tapssal jutalmaztak. Szerinte a kormány az, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Az ellenzéki politikus szintén azt tette szóvá, hogy a kormány „nem képes a nemzeti költségvetésből a pedagógusbéremelést biztosítani”.

Arató Gergely (DK) szerint 1985-2010 között volt egyfajta konszenzus az oktatás funkciójáról, ami arról szólt, hogyan lehet bizonyos célokat elérni, és egyetértettek az oktatás esélyteremtő szerepéről, modernizációjának szükségességéről is. A viták mindig a „hogyanról” szóltak, ugyanakkor 2010 után az Orbán-kormány felrúgta ezt a konszenzust, és egyetlen cél maradt: a totális politikai kontroll az oktatási rendszer és a jövő generációjának gondolkodása felett. Erről szól a mostani törvény is – mondta, megjegyezve: ez a törekvés bukásra van ítélve.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, Magyarországon az oktatás harmadik világbeli problémákkal küzd, sok iskola például hónapokig nem kap tisztítószert. A tankerületek képtelenek biztosítani, hogy az alapvető felszerelések rendelkezésre álljanak – mutatott rá, kiemelve: ez mind a magyar állam feladata lenne.

Barkóczi Balázs (DK) rámutatott: vannak olyan digitális kompetenciák, amelyeket ma a magyar oktatási rendszer nem fejleszt. Nem hiba, hanem bűn, hogy ezeket nem akarják az oktatás szolgálatába állítani.

Kitért arra is:

az oktatási intézményeket a rájuk szánt forrásokkal együtt vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalják.

A vitában – amely reggel fél 7-től már kizárólag ellenzéki politikusok hozzászólásaival folytatódott – Hiszékeny Dezső (MSZP) úgy értékelt: „a süketek párbeszéde – zajlik, és nemcsak az elmúlt húsz órában volt ez így, hanem az elmúlt években is. Rengeteg szervezet mondta el a véleményét, de ezt a kormány nem hallja meg – közölte.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta: a magyar költségvetés GDP-arányosan „gyalázatosan keveset költ az oktatásra”.

Takács Péter, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzéki felszólalók „ugyanazokat a csúsztatásokat ismételgetik”. Az egészségügyi dolgozókat is átvezényléssel riogatták, most pedig a pedagógusokkal teszik ezt, holott arra csupán a világjárványhoz hasonló helyzetben lenne szükség, és az egészségügyben sem történt meg – mondta.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta: egyre többen távoznak a pedagóguspályáról. Míg 2021-ben csaknem háromezernyolcszázan tették ezt, tavaly már több mint ötezerháromszázan.

Takács Péter államtitkár a vitára úgy reagált, hogy a szükséges egyeztetéseket a Belügyminisztérium lefolytatta. Hangot adott meggyőződésének, hogy a javaslat az oktatás ügyét előre viszi.

Tízezrek mondhatnak fel a státusztörvény miatt

Az idei tanév még véget sem ért, de már több mint 1200 tanári, pedagógusi álláshirdetés van a közszolgálati állásportálon, de ha a státusztörvényt elfogadják, akkor ősztől akár tízezer pedagógus is elhagyhatja az iskolákat, vélik a civilek és a pedagógus szakszervezetek képviselői is.

Pintér Sándor belügyminiszter nyolc oldalas levelet küldött a pedagógusoknak, amelyben azt írja, az új teljesítmény-alapú bérrendszerben az életkor nem lesz a bérek meghatározó eleme. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője jogsértőnek tartja a benyújtott tervezetet, amelyet sem a szakszervezetekkel sem másokkal nem egyeztettek.

„A kormány úgy akar átfogó módosításokat bevezetni, hogy erről nem konzultált érdemben az érintettekkel és nem vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség”

– írták a Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZ, a PSZ és a TASZ közös közleményében még márciusban.