Idén januártól a 35 évnél fiatalabb munkavállalók egészen havi 150 ezer forintig kaphat támogatást a kormány döntése szerint. Balogh László ingatlanpiaci szakértő korábban az Economxnak azt mondta, az új rendelet egészen rugalmasan kezeli az igénylés menetét, a támogatást lakáscélú hitelre és bérleti díjra is kérhetjük és lényegében minimális dokumentumra és adminisztrációra van szükség ahhoz, hogy a támogatás igényelhető legyen.

A január az a hónap, amikor az adózási formákat, adókedvezményeket és a béremeléseket, esetleg a béren kívüli juttatásokat jóváhagyják a foglalkoztatottak számára a munkaadók az egész évre vonatkozóan, ezért mostanra már jól körvonalazódhatott az, hogy nagyjából milyen gyakorisággal éltek a lakhatási támogatás lehetőségével.

Kapcsolódó

Ennek kapcsán fordult lapunk a Magyar Könyvelők Országos Egyesületéhez is, akik közölték:  nem végeztek felmérést a januári bérszámfejtések kapcsán, hogy hány munkáltatónál várható lakáscélú béren kívüli juttatás.

Ugyanakkor véleményük szerint a szabályozás „számos pontos elnagyolt és pongyola”.

Sok a tisztázatlan kérdés

Ahhoz, hogy az egyesület kifogásolt pontjai érthetőek legyenek, érdemes magunk előtt látni a lakhatási támogatásról szóló rendelet szövegét, ami így szól:

A második paragrafus szerint „a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1b) bekezdése szerinti munkáltatói juttatást  a munkavállaló az e rendeletben meghatározottak szerint a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától.“

Hogy az igénylésnek hogyan kell megtörténnie, az a következő paragrafusból derül ki:

„A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.“

A rendelet ezen felül még arról rendelkezik, hogy „az e rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni.“

Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke azt mondta, a rendelet miatt jogalkalmazáshoz szükséges tájékoztatásért fordultak a NAV Központi Irányításához, amire azonban állításuk szerint még nem kaptak választ.

Az egyik kérdésükben megjegyzik, hogy a kormányrendelet szerint a bérleti szerződés a munkavállaló által kötött lehet, majd a szöveg „illetve" fordulattal folytatódik, és szerintük kérdéses az is, hogy az „által kötött" fordulat érvényes-e a hitelszerződésre is.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Szintén az „által kötött" kifejezésnél maradva az sem tisztázott a számukra, hogy az jelentheti-e a munkavállaló kezesi, adótársi szerepét is, valamint hogy a kezes lehet-e egy szülő, neki is teljesíthet a munkáltató kifizetést, neki is teljesíthet-e kifizetést a munkáltató.

Rekord: irgalmatlanul eladósodtak a magyarok

Iszonyúan nagy összegben adósodott el a lakosság, csúcsot döntött a lakáshitel és a személyi kölcsön is egy friss elemzés szerint. A családok óriási hitelfelvétele jellemezte az elmúlt évet, ebben az infláció is vaskos szerepet játszott. Bővebben>>>

Azt a kérdést is feltette az MKOE a NAV-nak, hogy lehetne-e a kölcsön babaváró hitel, amit lakáscélra használtak fel. „A lakáscélú hitelezésre vonatkozó rendelkezések szerint nem, holott az ilyenfajta hitel törlesztését logikus lenne bevonni a béren kívüli juttatás körébe“ – tette hozzá Ruszin Zsolt.

Az alelnök szerint egyes kölcsönök törlesztése a jogszabály szerint felfüggesztésre kerül, sőt az egész tartozás elengedésre is kerülhet.

„Ez nem szerződésmódosítás. Ezt jelentenie kell a munkavállalónak? Ilyenkor kaphatja tovább a juttatást?” – tette fel a kérdést az egyesület.

Az tisztázott, hogy a kedvezményes jövedelem éves szinten 1,8 millió forint lehet. Nem tiszta azonban az egyesület szerint, hogy ez adható-e utólag, például karácsonyi bónuszként is, feltételezve, hogy ez nem sérti a cafeteria munkaügyi megítélését.

„A pénzbeli juttatás során banki utalásra van szükség, de a bankszámla bárkié lehet, tehát nem biztos, hogy igazolható, hogy a kapott összeget a jogalkotó által kívánt célra használták. Ez így van?“ – tette fel a kérdést levelében az egyesület.

Azt is megkérdezte az egyesület a NAV-tól az alelnök állítása szerint, hogy mi lesz a helyzet évközi végelszámolás esetén a 2026. január 31-ig adandó adatszolgáltatással, továbbá, hogy adható-e posztumusz támogatás az elhunyt dolgozónak.

Maga a bérleti díj és az ellenőrzés is kérdéses lehet

Ruszin Zsolt megjegyzi, hogy a munkavállaló számára a kiadás – például bérleti díj – előre is kifizethető, mert a szerződés megkötésére nincs határidő. „Vagyis például egy 2030-as bérleti díj is megfinanszírozható, de persze életszerűbb példa is létezhet, amikor a már megkötött bérleti szerződésre a kaució kifizetését finanszírozza a munkáltató, úgy, hogy bérleti díj még fel sem merült.“ – állítja.

Az is kérdés szerinte, hogy tényleg ellenőriznie kell-e az egyik munkáltatónak, hogy egy másik munkáltató ad-e ugyanilyen juttatást ugyanannak a dolgozónak, vagy a családtagjának úgy, hogy az meghaladja a lakáscélú bérleti díjat, vagy hiteltörlesztést.

Megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy megkapták-e a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének kérdéseit és hogy mik a válaszaik rájuk. Amint választ kapunk, folytatjuk cikksorozatunkat.

Elegük lett a bérlőknek! Több bőrt már nem lehet lehúzni róluk

Nagyon megnehezedett a lakások kiadása a 250 ezres átlagos bérleti díj felett, és ez a korlát 2025 első felében is velünk maradhat – derül ki a Rentingo legfrissebb albérletpiaci elemzéséből.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.