Idén január elsején lépett életbe a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló kormányrendelet, amelynek részleteit a Magyar Közlöny decemberben megjelent 129. számában részleteztek.

Az már széles körben ismert, hogy a támogatást lakáscélú hitelre illetve lakbérre lehet igényelni a 35 év alatti munkavállalóknak, 150 ezer forint összeghatárig.

Kapcsolódó

A rendelet szerint a munkavállalónak a támogatás igényléséhez a lakhatási cél igazolására az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést vagy lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést kell a munkaadó számára biztosítania, ezen felül pedig egy számlaszámról kell tájékoztatnia, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.

Egyszerű és nagyszerű

A rendelet azt is leszögezi, hogy a munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint a felhatalmazó levelén alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni. Emellett ezt a béren kívüli juttatási formát rendkívül kedvező adóteher is jellemzi: kizárólag a 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell utána megfizetni, vagyis összesen 28 százaléknyi adó terheli.

Balogh László ingatlanpiaci szakértő az Economxnak azt mondta, a jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy a lakbér számlát állítsanak ki, valamint a lakhatási támogatás igénylését sem kell külön a bérbeadónak jóváhagynia, mi több, a lakcím bejelentésére sincs szükség.

A szakértő arra is rámutatott, hogy mivel a rendelet alapján a munkavállaló határozza meg a számlaszámot is, amire a lakhatási támogatást kéri a munkaadótól, így az akár a munkavállaló saját, vagy a bérbeadó számlaszáma, a banki lakás célú kölcsön vagy hitel számlája, de „akár a virágárusé is” lehet.

Leszögezte ugyanakkor, hogy az esetek többségében valószínűleg azt a megoldást alkalmazzák, hogy a munkavállalónak utalják a támogatást, ugyanúgy pénz formájában, a fizetésével együtt.

Mindezeket figyelembe véve úgy véli: elképzelhető, hogy a bérbeadók nagy része nem is fog tudni róla, hogy a bérleményét lakhatási támogatásból fizetik.

Balogh László ugyanakkor leszögezte, nem tartja kizártnak, hogy a munkaadók egy része nincs tisztában azzal, hogy a támogatás igénylésének lehetősége mennyire rugalmasan működik. Ebben szerepet játszhat az egészen 2018-ig működött lakáscafeteria rossz emléke is, mivel annak a működése valóban bonyolultabb volt, azt ugyanis kizárólag hitelre lehetett igényelni, bérleti díjra nem, ráadásul a juttatást közvetlenül a banknak kellett utalni.

A fizetésünk lesz több, vagy a rezsibe száll be a cég

A szakértő leszögezi, hogy a lakhatási támogatással a meglévő bér nem váltható ki, ami így kérdéseket vethet fel az adózással kapcsolatban, ezért vélhetően fizetésemelések formájában biztosíthatják azt a legegyszerűbben. Erre azonban a munkáltatóknak már nincs már sok ideje , január végéig

az erről szóló megállapodásokat „le kell zongorázniuk” a munkavállalókkal.

Ez azért lényeges Balogh László szerint, mert ha a fizetésemelést lakhatási támogatás formájában adja oda a munkáltató, akkor az 25 százalékkal kevesebb adóterhet jelenthet neki, mivel a lakhatási támogatásnak ennyivel kedvezőbb az adózása.

Ez a gyakorlatban azt jelenti a magyarázata szerint, hogy amennyiben a munkáltató 50 ezer forint fizetésemelést adhatna munkabérként, de inkább felajánlja, hogy 55 ezer forintot ad lakhatási támogatás formájában, akkor még úgyis 18 százalékot spórol a munkaadó az eredetileg tervezett fizetésemelés költségéhez képest, hogy 10 százalékkal többet ad a munkavállalónak.

Blöff vagy csodafegyver a lakhatási támogatás?

A Kormányzat az otthonteremtési és -felújítási ösztönzők mellett pár hónapja előhúzta a cilinderből a lakhatási válság kifejezést. Ehhez kapcsolódóan a meghirdetett Gazdaságpolitikai Akciótervben több intézkedés vonatkozik a lakáspiacra, illetve most 150 ezer forintos lakhatási támogatásról beszélnek. De ki akarja-e fizetni?
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.