Több mint 1000 dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, amelyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket követelnek.

A levélben emlékeztetnek, hogy tavaly januárban is követeltek béremelést, annak eredményeképp az egyetemvezetés „a tanársegédeknek bruttó 380 ezer Ft-ban, adjunktusoknak bruttó 420 ezer Ft-ban, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer Ft-ban húzta meg a garantált bér minimumát” – írja a Magyar Narancs. 

Az elmúlt év maginflációja (18,2 százalék) azonban ezt az emelést felemésztette – teszik hozzá.

Emiatt állhat elő az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft).

A szakszervezet azt követeli, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg a bérek felzárkóztatása.

Követelik

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15 százalék”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését;
  • a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
  • inflációkövető garantált éves emelést.

Mindenki tisztán akar látni, ezért léptek a pedagógus szakszervezetek

Egy felmérést indít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tanárok körében, hogy pontosan lássák, hogy mekkora béremelést kaptak a közoktatásban dolgozók, mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke lapunknak. A PDSZ pedig már elindított egy hasonlót