A kétmilliárdnál jóval nagyobb belső adósságállomány konszolidációjára pedig az SE önerőből vállalkozik. A belső tartozások a napi likviditási gondok görgetéséből, a források folyamatos átcsoportosításából származnak. A beszállítói számlákat például sok esetben a kutatói tevékenységre szánt keretből kell finanszírozni – mondta Juhászné Huszty Katalin, az egyetem új gazdasági és műszaki igazgatója. Az évi 40 milliárdos költségvetés 20 százaléka az Oktatási Minisztériumtól, 60 százaléka az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) származik, a fennmaradó rész pedig saját bevételekből és kutatási támogatásból áll össze. A közelmúltban létrehozott Stratégiai és Működésfejlesztési Főigazgatóság megkezdte a betegellátáshoz kapcsolódó támogató tevékenység költséghatékonyságának javítását. A járóbeteg-ellátások 10 százalékát eddig helytelenül adminisztrálták, az ellenőrzést követően 125 milliós pluszbevételre számít az SE ősszel az OEP-től. Országos szinten a betegellátás 5 százaléka kötődik az intézményhez, havonta 130 ezer járóbeteget és 9 ezer fekvőbeteget kezelnek az egészségügyi szakegyetem intézményeiben. A költséghatékonyság növelése végett több tevékenységet kiszervez az intézmény. Jelenleg az energiaellátás és -gazdálkodás, valamint az étkeztetés kihelyezéséről gondolkodnak. A gazdasági és pénzügyi konszolidációt követően számos befektetés és fejlesztés várat magára: egy 28 ezer négyzetméteres oktatási centrum felépítése az Üllői úton, nővérszállások, idősek otthona, rekreációs, valamint konferenciaközpont létesítése, ezenkívül a fogorvos-tudományi kar egy épületben való elhelyezése. A beruházások finanszírozására főként külföldi magánbefektetői tőkéből és saját forrásból látnak esélyt az egyetem vezetői. A 235 éves intézmény nemzetközi hírneve, a 10 ezres foglalkoztatotti és 8 ezres hallgatói kör másodlagos fogyasztása (pl. a büfékben) már eddig is komoly nemzetközi banki érdeklődést indukált – mondta Juhászné.