Míg az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és a skandináv országokban az előre tervezett műtétek akár 80 százalékát is egynapos sebészet keretében végzik, Nyugat-Európában pedig az operációk 40−60 százalékánál a betegek 24 óránál kevesebbet töltenek a kórházban, Magyarországon 8 százalék az egynapos sebészet részesedése − mondta  a Napinak Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) elnöke. Mint kifejtette, szerte a világon belátták, hogy az egészségügyi reform motorja az egynapos sebészet kiterjesztése, aminek óriási a szerepe az átalakításokban, s a bevezetésével minőségileg javul a kórházi ellátás színvonala − természetesen csak akkor, ha kórházi környezetben, átlátható módon, megfelelő minőségbiztosítás közepette végzik ezt a tevékenységet − tette hozzá. A költséghatékonyság javulása mellett −  minden egyes nap, amit a műtét után a beteg a kórházban tölt, már veszteséget termel − az egynapos sebészet Gamal Eldin Mohamed szerint a várólisták rövidülését is eredményezi, mivel a pörgő műtéti rendben finanszírozás és kapacitás szabadul fel. Ugyanakkor az átszervezéssel több krónikus, rehabilitációs és elfekvő-kapacitás keletkezik.

A tapasztalatok szerint az egynapos − maximum 24 órás − ellátás keretében elvégezhető sebészeti beavatkozások 97 százaléka a betegek 12 órán belüli gyógyítását teszi lehetővé, a helyi érzéstelenítésben végzett műtét után 2 órával,  altatás után 4−6 órával, nagyobb, például laparoszkópos műtétek után is 23 órán belül hazamehet a beteg. A 12−23 órás ellátás mindössze a páciensek 3 százalékánál indokolt.

A rendkívül költséghatékony gyógyítás elterjesztését legfőképpen a kórházi lobbi, a paraszolvencia rendszere és az elavult kórházi struktúra gátolja − állítja a társaság elnöke. Szerinte a nemzetközi trendekkel ellentétben nálunk a minél nagyobb kórházak létrehozására és fenntartására törekednek, noha a világ ezzel ellentétben afelé halad, hogy minél kisebb legyen egy kórház, amelyben már csak a daganatsebészet, a mellkas-, szívsebészet, a gasztroenterológiai műtétek és a sürgősségi ellátás igényel bent fekvős helyeket, mert a diagnosztika is inkább a járóbeteg-ellátás feladata. 2007-ben, az ellátórendszer átalakításánál 45  ellátóhely kapott lehetőséget egynapos sebészeti központ elindítására, ezeknek mintegy fele indult el és működik ma is megfelelően országszerte. A most átalakuló 16 kórház is jelezte, hogy létrehozna egynapos sebészeti centrumot, de Gamal doktor attól tart, hogy nem megfelelő szemlélettel történik a megvalósítás; az igazi átszervezés, a betegutak újrastrukturálása, a mentalitás megváltoztatása, a minőségirányítás és informatikai fejlesztés nélkül megvalósuló központok pedig nem hozzák a várt eredményt.

Ugyan az egynapos centrumok kialakítása alapulhat a jelenlegi eszközökön és infrastruktúrán, azonban az informatikai, minőségirányítási alapelvek érvényesítéséhez, a protokollok, betegutak kialakításához forrásokra van szükség, s a GYEMSZI-nek is meg kell találnia az egynapos sebészet helyét a rendszerben − fogalmaz a MEST elnöke. A szervezet március 8−10. között Budapesten rendezett kongresszusának konklúziója szerint is ebbe az irányba kell fejleszteni az egészségügyet, a bővülésnek pedig további lökést adhat, hogy 2013-ban Budapest ad otthont a nemzetközi szervezet kétévente megrendezésre kerülő kongresszusának is − teszi hozzá Gamal doktor.