Bevett gyakorlat, hogy a rendőrhatóság küld a gyorshajtáson kapott autó üzembentartójának egy értesítést arról, hogy eljárást folytat ellene. Hónapokkal később meg is kapja postán a határozatot, a 60 napos ügyintézési határidőn belüli dátummal. A baj csak az, hogy nem a posta késlekedett − heteket vagy netán hónapokat − a kézbesítéssel, hanem a hatóság a határozat meghozatalával esett késedelembe. Ezt elfedve visszadátumozza a határozatát, és úgy tesz, mintha minden rendben lenne. A mindennapi logikával megáldott gyorshajtó pedig nem érti, hogy a február elejére dátumozott határozat miért május végén érkezett meg hozzá.

A konkrét esetben a vétkes − vagy aki a kocsiját vezette − 2009. március 8-án lépte túl a megengedett sebességet. A 30 ezer forintos bírságról szóló határozatot május 22-én kapta meg, úgy, hogy azon április 6. volt a dátum. Vagyis másfél hónapig keringett a levél, pontosabban dehogy keringett, a határozat született meg későn, de ezt csak a dolgok normál logikája bizonyítja. No és arról sem értesítette az elsőfokú hatóság, hogy eljárás folyik ellene.

A vétkes fellebbezett a másodfokú rendőrhatósághoz, amely − értelemszerűen − elutasította. Nem volt rest, a megyei bíróságon kereste tovább az igazát, ahol meghallgatásra is talált. Idézet a jogerős szabálysértési határozatot hatályon kívül helyező bírósági ítéletből: a 60 napos határidőn túl történő kézbesítés lehetetlenné tette az ügyfél számára azt, hogy a járművet a sebességtúllépés időpontjában ténylegesen használó személy nyilatkozatát − az idő múlására tekintettel − beszerezhesse. Az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés új eljárás keretében nem orvosolható, ezért a másodfokú rendőrhatóság új eljárásra történő kötelezését mellőzte.

A másodfokon eljárt hatóság felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, ez a fórum pedig − immár további jogorvoslat nélkül − a rendőrségnek adott igazat. A legfőbb bírói fórum az idén szeptemberben hozott ítéletében kifejtette, hogy az ügyintézési határidőbe a határozathozatal és a határozatnak az érintettel történő közlése között eltelt idő nem számít bele. Így csak a lényegről nem esett szó: miért dátumozhatja vissza a rendőrség a bírságot kiszabó határozatát, mert nagyon nem életszerű a határozat másfél hónappal későbbi kézbesítése.