– Olaszországtól Angliáig, Svájctól Magyarországig lehet Coop üzleteket látni. Mindenhol jelen van Európában a Coop embléma? – Anglia a szövetkezések hazája, Svájcban pedig gyakorlatilag két szövetkezet viszi a prímet, az egyik ezek közül a Coop. A Európai Unió legjelentősebb tagállamaiban nagyon erős piaci szereplőnek számítanak a szövetkezeti láncok, érzékeltetésképpen: a Coop Italy a világ kereskedelmi top százas listáján is szerepel. Szóval Európa szinte minden tagországában az élelmiszer alapú szövetkezések jelentős szerepet töltenek be, így van ez Magyarországon is. A logó jellemzően szövetkezeti társulást takar, a rövidítés is a cooperationből jön. – Milyen regionális hasznot jelent mindez a Co-op Hungary Rt.-nek? – Ha most bejelentkeznék az angol Tescóhoz, hogy egy szakmai kérdésben szeretnék tájékozódni, nem valószínű, hogy fogadnának, míg ezt egy Coopnál bármikor megtehetem. Azt tudni kell, hogy a szövetkezetek között általában erős az együttműködés. Ez nemcsak európai, hanem világszinten is rendszeres, szervezett párbeszédet jelent. A fejlett tagállamokban működő szövetkezeti vállalkozásokkal, illetve a regionális láncokkal rendszeresen megosztjuk a tapasztalatokat. Nyilvánvalóan nagyon sokat tanulunk a nyugat-európai vállalkozásoktól. Hogy mást ne mondjak, a norvég modellből sok ötletet merítettünk a magyar hálózat építésekor. Több nyugat-európai Coop hálózat partnere vagyunk, ezáltal részesülhetünk az általuk kínált beszerzési előnyökből, illetve rajtuk keresztül eljuthatunk értékes fogyasztói csoportokhoz. Indirekt módon pedig pénzügyi előnyt jelent, ha ötleteket kapunk. – Immár 27 milliárd forint éves bevétele származik a Co-op Hungarynek a saját márkás termékekből. Kívánják tovább fejleszteni a szortimentet? – A forgalom valóban ilyen nagyságrendű, a napi fogyasztási cikkek értékesítésében immár 15 százalékot teszi ki az úgynevezett privat label kategória. Korábban nem volt saját márkánk, ám a verseny és a piac fejlődése szükségessé tette ezt a fejlesztést. Első körben a „Jót jó áron” kategória került bevezetésre, amely az áruházakban a legolcsóbb no name, vagy ha jobban tetszik „B” márkák kiváltását igyekezett megvalósítani. A cél az volt, hogy folyamatos ellenőrzéssel és a beszállítók gondos kiválasztásával stabilan jó minőséget kínáljunk és ne értékeljük le a márkát, holott ezek a termékek átlagosan 20 százalékkal olcsóbbak a gyártói márkáknál. Az olcsó termékcsalád bevezetését követő harmadik évben elindultunk a prémium szegmenssel is. Előbb saját magunk alakítottunk ki termékkínálatot, később a Coop Euro (a cseh, a szlovák és a magyar lánc közös vállalkozása) elindulásával a prémium kategória átkerült a társasághoz. Így ma két kategóriában, az alsóban és a legfelső szegmensben vagyunk jelen saját márkával. A legolcsóbbra azt mondhatjuk, hogy rendkívül sikeres volt, hiszen a második legismertebb saját márka Magyarországon. Hozzá kell tenni, hogy mindkét kategóriában folyamatos a fejlesztés, minden évben vizsgáljuk, hogy milyen termékkörben indokolt még saját márkával megjelenni. Azt lehet mondani, hogy ennek hatására évi 10-15 százalékkal bővül a kínálat és még közel sincs a kereskedelmi sajátmárka-piac a csúcson. A 2005-ös adatok szerint arányában jobban nőtt a privat label forgalma, mint a hagyományos. – Ez nem jelent veszélyt a magyar beszállítói háttérre? – Először is tisztázni kellene, ki a magyar beszállító. Hiszen több multinacionális vállalkozás is van, amely Magyarországon állít elő terméket magyar alapanyagokból. De ha a kis és közepes élelmiszergyártókra gondol, akkor sem érzem úgy, hogy ez számukra hátrányt jelentene. Sőt azt tudom mondani, hogy a Co-op Hungary az utóbbi időben számtalan kis- és közepes vállalkozásnak adott lehetőséget a saját márkaprogramra. Akik ebben részt vettek, azok optimálisan használhatták ki kapacitásaikat és stabil megrendelési háttérhez jutottak. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a Coop üzletek teljes termékkínálatát ki lehetne váltani saját márkákkal vagy meg lehet oldani magyar beszállítói háttérrel. A külföldi piacok olyan komparatív előnyt jelentenek, amelyekről egyetlen kiskereskedelmi lánc sem mondhat le, hiszen célunk, hogy a fogyasztóknak minél jobb áron kínáljuk a termékeket. Vannak olyan termékek, amelyeket Európa más részen olcsóbban lehet előállítani. Visszakanyarodva a saját márkás programra, én úgy vélem hogy ez sok előnyt jelent a kisebb, közepes gyártók számára, hiszen új márkát bevezetni ma rendkívül költséges. Azzal, hogy mi felkínáljuk a Coop márkát a gyártó számára, forgalmi és exportlehetőséget biztosítunk. Rajtunk keresztül eljuthat olyan piacokra, ahova önállóan nem tudna. Nyilván erre nem alkalmas minden gyártó és beszállító. – Várható, hogy a jövőben nagyobb támogatást ad a Co-op Hungary kis- és közepes vállalkozásoknak? Az utóbbi időben amúgy is előtérbe kerültek a magyar termékek. – Én örülnék a legjobban, ha a vásárló tudatosan magyar terméket keresne. Ám nem tudjuk megfogni a vevő kezét és az általunk preferált termékek felé vezetni. Amit ajánlani tudunk, az a piaci erőnk és nagyon szívesen támogatjuk a magyar élelmiszer-termelőket, ha versenyképes ajánlatot adnak és mennyiségben, illetve minőségben megfelelő terméket nyújtanak. Azt gondolom, hogy a magyar termékek komolyabb elfogadottságához szélesebb társadalmi igényre lenne szükség, valamint a gyártók részéről komolyabb, profibb szervezettségre. Ezt nem lehet a jövőben megkerülni. Akkor lesznek igazán sikeresek az említett beszállítók, ha sikerül a jelenleginél erősebb kapcsolatot kialakítaniuk egymással, amellett biztosítják az azonos minőséget és azt megfelelő mennyiségben állítják elő. Vegyünk egy példát. Az importból származó dinnye, uborka, paprika állandó konfliktus tárgya a magyar gazdák és a kereskedők között. A rendszerváltás előtt a kistermelők hasonló mennyiségben termeltek, de a termékbegyűjtés szervezett keretek között zajlott. Mára ezek a struktúrák szétmálltak és azóta sem sikerült létrehozni valami hasonlót. – Néhány héttel ezelőtt Bartus Pál, a Co-op Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az üzletlánc következő tíz éve a minőségi váltásról szól. Ezen mit kell érteni? – Gyakorlatilag a rendszerváltás óta változik a társaság. A védett állapot után szembe kellett néznünk a versennyel. A Coop fejlődési irányát eddig is és a jövőben is a piaci igények határozzák meg. Ahogy változik a verseny, úgy kell nekünk is igazodni a piachoz. A változás tehát nem időhöz kötött, nem lehet pontosan meghatározni, hogy például 2006-ra radikálisan megváltozunk. – A Coop lánc az élelmiszer-piaci forgalmát tekintve a legnagyobbnak számít Magyarországon. – Én úgy gondolom, jó piaci mérési módszerek vannak, amelyek pontosan meg tudják határozni a részesedéseket és nincs szükség forgalmi adatokra. Ugyanis az eddigi összehasonlítások torzítanak, hiszen egy hipermarketet aligha lehet összehasonlítani egy élelmiszerüzlettel. Nem beszélve arról, hogy minden évben vita támad, hogy ki milyen forgalmi adatot vall be. Ma a Coop emblémás boltokkal számolva 12 százalékos piaci részesedésünk van, mivel azonban mintegy 1500 független kisboltot is ellátunk, a beszerzési súlyunk meghaladja a 15 százalékot. Ezzel a lakossági élelmiszer-fogyasztásban a piaci részt tekintve valóban a legnagyobbak vagyunk. Arra pedig büszkék lehetünk, hogy a pozícióinkat magyar tőkéből, magyar háttérrel tudtuk erősíteni.