Windisch László a hírre úgy reagált, a pártok valóban megkapták a számvevőszéki részjelentés tervezetét, de a tiltott támogatás összegét csak később, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, a büntetés mértéke is ettől függ.

Emellett a jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek.

Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval az üggyel kapcsolatos rendelkezésekről.

Windisch László hozzátette,

a jelentésről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert.

A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani.

A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál

– tette hozzá.

Korábban arról értesült a Válasz Online, hogy akár 3,2 milliárd forint pénzbüntetéssel is sújthatja az Állami Számvevőszék azt a hat ellenzéki pártot, amely közös listát állított 2022-ben. Hétfőn levelet kapott a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd, amelyben a pártok gazdálkodását felügyelő ÁSZ arról tájékoztatta őket, hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és emiatt a duplájára büntethetik őket.

Március óta folytat vizsgálatot az ügyben az ÁSZ, de a magyar elhárítás is nyilvánosságra hozott egy anyagot a saját nyomozati eredményeiről. A vizsgálat alapja, hogy az Action for Democracy nevű, amerikai székhelyű szervezet akár 3 milliárd forinttal is támogathatta Márki-Zay Péter mozgalmát, a Mindenki Magyarországa nevű szervezetet a 2022-es választás előtt.

E támogatásból jelentős összegek mentek olyan cégeknek, amelyek az összellenzéki kampányon is dolgoztak, a két fő kedvezményezett a DatAdat csoport cégei illetve az Oraculum 2020 Kft. lehettek. Mindkét cég elsősorban online kampányokat szervezett az ellenzéknek.

Az ellenzékkel szembeni vád alapja, hogy pártok külföldi kampánytámogatást nem fogadhatnak el.

Az ÁSZ szerint 1,6 milliárd forintnyit mégis elfogadtak, és ilyenkor a tiltott támogatás dupláját szokták visszafizettetni, így jön ki a 3,2 milliárdos lehetséges büntetési tétel. A hat párt egyébként állítja: ők nem tudták, hogy Márki-Zay külföldi pénzekhez jutott, és ebből fizetett volna a kampányt segítő cégeket.

Az állam és a kormánypárt finanszírozási kapcsolatára derült fény

Az Alapjogokért Központ finanszírozásának rejtelmeibe betekintést nyújtó cikkből az derült, ki hogy a központot fenntartó és működtető vállalat a Fidesz pártalapítványától kapott jelentős indulótámogatást. Bővebben >>>