A Falcotrade Húsipari Rt. mintegy 800 millió forint új kölcsönt kapott azután, hogy korábban rendezte régi postabankos hiteleit az utóbbiakat átvett Reorg-Apport Rt.-vel. A közgyűlését tegnap tartott cég az 1998-as 600 millió forint veszteség után tavaly 526,2 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el 6,8 milliárd forint árbevétel miatt, idén viszont a támogatások csökkenése miatt 50-100 millió forint nyereségre számít.
A Falcotrade megállapodott 1,7 milliárd forintot kitevő, egykor a Postabanktól felvett hiteleiről, így azt visszafizette a Reorg-Apport Rt.-nek - mondta lapunknak Sólyom György, a Falcotrade 99,13 százalékos tulajdonosa. (A cég fennmaradó 0,87 százalékos tulajdonrésze két magánszemély birtokában van). Sólyom beszámolt arról is, hogy a cég három banktól összesen 800 millió forint új hitelt vett fel.
Mivel a napokban ezeknek az új hiteleknek utolsó harmadát is átutalják, a Falcotrade Rt. helyzete várhatóan végre stabilizálódik.
A tulajdonos lapunk kérdésére kitért arra, hogy a régi hitelek mintegy 40 százalékát nem önerőből, hanem külföldi partnereik segítségével fizették ki, akiknek áruval törlesztettek.
Az új hitelek kapcsán hangsúlyozta: ezek lehetővé teszik, hogy a korábbi 45-60 napos fizetési határidőt 30-45 napra csökkentsék az élőállat-beszállítóiknak.
A közgyűlését tegnap tartott Falcotrade Rt. tavaly 6,8 milliárd forint árbevétel mellett 526,2 millió forint mérleg szerinti nyereséget ért el. Idén az árbevétel 8-9 milliárd forintra növelésével a tavalyinál kevesebb, 50-100 millió forint nyereséget tervez a társaság a támogatások várható radikális csökkenése miatt - tájékoztatott Zeitvogel János vezérigazgató.
Zeitvogel elmondta azt is, hogy egy 1999. végi rendkívüli közgyűlést követően a cég jegyzett tőkéje 97,2 millió forintról 250 millió forintra növekedett, ezt már be is jegyezték a Cégbíróságon.
Sólyom elmondása szerint a húsipari termékek belföldi piacán 7, a húskészítményekén 9,5 százalékos részesedésű társaság tavaly 5 ezerrel több, 115 ezer vágósertést és az előző évvel megegyezően 10,3 ezer vágómarhát dolgozott fel.
Sertésnél az átlagos színhús- kihozatal 52,16 százalékos volt - a második legmagasabb az országban -, vágómarhánál ez az értékük 52,73 százalék.
Az élő sertés átlagára a Falcotrade-nél tavaly 200,93 forint, míg az élő marháé 172,12 forint volt kilogrammonként. Kapacitásaik kihasználtsága a húskészítmények terén 90-95, a vágásnál pedig kevesebb mint 50 százalék.
A cég értékesítésében az export 50 százalékot képvisel, legfőbb külföldi piaca Oroszország, a volt Jugoszlávia köztársaságai, Románia, az EU és a Távol-Kelet. A HACCP minősítést megszerzett rt. termékeinek jelentős része az ISO 9002-es minőségbiztosítási előírások szerint készül.
L. L.
**** KERETBEN ****
Az agrártárca a húsipari exporttámogatásokat korábbi tervei szerint ez év második felében az első negyedévinek a felére akarta csökkenteni, miközben csaknem ugyanannyi támogatást ad az élő sertésre, mint a feldolgozott termékekre. Az élő sertés exporttámogatása ugyanakkor döntő részben nem a termelőkhöz, hanem a kereskedőkhöz jut - véli Sólyom György, a Falcotrade tulajdonosa. Így a minisztérium szerinte nemcsak a magyarországi feldolgozók "alól" segít kivinni az alapanyagot, hanem áttételesen rontja azok külföldi értékesítési lehetőségeit is, mivel az élve kiszállított magyar sertéseket értelemszerűen a célországban dolgozzák fel. Ez információink szerint ellentétes a szaktárca terveivel, miszerint az agrárexport minél nagyobb feldolgozottságú termékekből álljon. (A minisztérium legutóbbi közlése szerint a hús- és vágási termékek exporttámogatása nem a felére csökkenne, hanem hamarosan meg is szűnne.)
Az agrártárca a húsipari exporttámogatásokat korábbi tervei szerint ez év második felében az első negyedévinek a felére akarta csökkenteni, miközben csaknem ugyanannyi támogatást ad az élő sertésre, mint a feldolgozott termékekre. Az élő sertés exporttámogatása ugyanakkor döntő részben nem a termelőkhöz, hanem a kereskedőkhöz jut - véli Sólyom György, a Falcotrade tulajdonosa. Így a minisztérium szerinte nemcsak a magyarországi feldolgozók "alól" segít kivinni az alapanyagot, hanem áttételesen rontja azok külföldi értékesítési lehetőségeit is, mivel az élve kiszállított magyar sertéseket értelemszerűen a célországban dolgozzák fel. Ez információink szerint ellentétes a szaktárca terveivel, miszerint az agrárexport minél nagyobb feldolgozottságú termékekből álljon. (A minisztérium legutóbbi közlése szerint a hús- és vágási termékek exporttámogatása nem a felére csökkenne, hanem hamarosan meg is szűnne.)
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.