A 8-9 százalékos hozamok megfelelően tükrözik a magyar kockázatokat, így elképzelhető, hogy lesz ennél jobb beszállási pont is a magyar állampapírpiacon − mondta Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója egy keddi háttérbeszélgetésen. Az alapkezelő ezért jelenleg semleges álláspontot képvisel a magyar forintalapú államkötvényekkel kapcsolatban. A kötvénypiacokat így most inkább csak figyelni érdemes, hiszen alacsonyabb szinteken lehetnek jó beszállási pontok. Ennek az esélye meg is van az egyre inkább eltolt IMF-megállapodás miatt. Az alapkezelő befektetési igazgatója szerint nagyon sérülékeny jelenleg a magyar piac, hiszen a magyar adósság jelentős részét a külföldieknek kell finanszírozni. A gyenge hazai megtakarítások és a magas külföldi finanszírozási igény miatt pedig szüksége van Magyarországnak az IMF-megállapodásra. Az újabb devizakötvény-kibocsátásnak Szalma szerint inkább negatív üzenete lenne, és a hozamok növekedésével is járhat, hiszen a piac könnyen úgy értelmezhetné azt, hogy az ország meg akarja kerülni az IMF-et. Hiszen egy IMF-megállapodás sokkal olcsóbb finanszírozást tenne lehetővé, így nem sok értelme van egy ezt megelőző lépésnek. Boér Levente portfóliómenedzser szerint viszont jó lehetőségek vannak a részvénypiacon. A részvénypiacok 2007 óta tartó visszaesése miatt 10-20 éves visszatekintésben viszonylag olcsók lettek a részvények. Az egyik jó terep lehet az orosz piac, amely mellett több érv is szól. Egyrészt a választásokon stabil győzelmet aratott Putyin, másrészt fontos reformok várhatóak, amelyekből még semmi sem tükröződik az árakban. Jelenleg a cégek többsége állami tulajdonban van, ami azt jelenti, nem túl hatékonyak. Ezen akarnak változtatni egy privatizációs programmal, aminek része kell hogy legyen e cégek rendbetétele az eladhatóság érdekében. Az alulértékeltségre példaként említette a Szurgutnyeftyegaz részvényét, amely átláthatatlan tulajdonosi struktúrája miatt 1,1 EV/EBITDA értéken forog, annak ellenére, hogy jobb hozamú olajmezőkkel rendelkezik, mint a Lukoil. Ugyanakkor ez jelentősen megváltozhat az új szabályok miatt, ami akár háromszoros, négyszeres árfolyamot jelenthet, főleg, ha azt nézzük, hogy a készpénzállománya akkora a cégnek, ami egy részvényre lebontva a részvény értékének 80 százalékát eléri.