Az országban a rendszerváltást követően az elsők között Pécsett kezdtek hozzá ipari park kialakításához, bár a státust végül csak 1997-ben kapta meg a 100 hektáros objektum. Napjainkra a pécsi ipari park területének már csak egyharmada szabad, az elfoglalt részen pedig 26 vállalkozás 2100 embert alkalmaz, így a parkkal határos területeken már a bővítésen kell gondolkodni. A különleges vállalkozásban megalakulásakor a főrészvényes a 100 százalékosan állami kézben lévő Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. volt, a második legnagyobb részesedést pedig a pécsi önkormányzat birtokolta. Társult még a vállalkozásbarát megoldáshoz a Városi Vagyonkezelő Kft., a Pécsi Közüzemi Rt., valamint a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. A kezdetekről és a tulajdonosi körről dr. Sárkány Béla, a Pécsi Ipari Park Gazdaságfejlesztő Rt. értékesítési igazgatója számolt be lapunknak. Az első betelepülő vállalkozás, a finn Elcoteq azóta Pécs gazdasági életét jelentősen befolyásoló gyárrá fejlődött, hiszen a kezdeti 50 fős gárdája 3500 főre duzzadt, akiknek azonban csak egy része dolgozik az ipari parkban. Pécs keleti kapujában az első nagy saját beruházás több mint 400 millió forintért (PHARE-támogatásból és a vállalkozók pénzéből) a 3500 négyzetméteres alapterületű Innovációs Központ és Inkubátorház volt. Az ipari park szíveként funkcionál tavaly júniustól az innovációs központ, ahol a vállalkozói szféra profitálhat az egyetemi szintű kutatótevékenységből. Az innovációs központ és a vállalkozói inkubátorház a pécsi ipari parkban arra mutat példát, hogy kezdő vállalkozások milyen módon kaphatnak egymástól segítséget a fejlődéshez. A két épületben egy esztendeje tíz vállalkozás dolgozik, van itt gabonavizsgáló laboratórium, lézertechnológiai műhely, internetszolgáltató cég, valamint rehabilitáltakat foglalkoztató nyomda és csomagolóüzem is. Mint dr. Sárkány Bélától megtudtuk, voltak olyan vállalkozások, amelyeket el kellett utasítani az inkubátorház indításakor, mert a tevékenységük nem illett ide, és akadnak olyanok is, amelyek most fognak távozni, mert nem tudják kihasználni az itt kínált lehetőségeket, de sokkal többen várnak a beugrásra. Így került például az innovációs részre egy kínai mérnökökből álló fejlesztőcsoport is, akik az itt tevékenykedő Eimo cég egy részét kivásárló kínai-tajvani társaságnak dolgoznak, és a precíziós műanyagöntéshez terveznek gépeket. Az inkubátorházban kezdő cégek öt éven át élvezik a bérleti kedvezményeket és egyéb előnyöket, ezenkívül sokféle olcsó szolgáltatáshoz jutnak. A „vállalkozói faluban” hatezer négyzetméternyi területen raktárak, műhelyek, irodák épülnek. A területen belül három sziget formálódik és 12 vállalkozás számára lesz hely egyenként mintegy 500 négyzetméternyi csarnokkal és tizedakkora szociális blokkal. A közösen megépített utak, járdák, közvilágítás és közműcsatlakozások jelentősen csökkentik a beruházási költségeket. Szakmai vélemények szerint azoknak a kis- és középvállalkozóknak előnyös a betelepülés, akiknek 1000 négyzetméternél kisebb a helyigényük. A pécsi ipari park vállalkozói falujában most készül az első blokk, egy kétezer négyzetméteres rész. Itt modulrendszerben, a vállalkozói igényekhez igazodva történik a bővítés. A közeljövőben megkezdődik a Vám- és Pénzügyőrség logisztikai bázisának az építése, az uniós elvárások szerint felszerelt pécsi vámhivatal kerül ide, valamint a MÁV is ide képzeli el a vasúti rendező teherpályaudvarát a konténertároló résszel együtt.