1997. október 28. 

   A BÉT „fekete keddje", 1292 pontos zuhanás, amelyet kisebb korrekció után november 12-13-án összesen 1343 pontos esés követ a délkelet-ázsiai tőzsdeválság utóhatásaként.(BUX: 5561 pont.) Mindez egybeesett az OTP második és a Matáv első privatizációs emissziójával, de mindkettő sikeresnek bizonyult. 

1997. november 14. 

   Az első és máig egyetlen, a New York-i értéktőzsdére is bevezetett magyar részvény, a Matáv kettős - és az egyidejűség kedvéért a kereskedési időt is felborító, szinkronban zajló - tőzsdei premierje Budapesten (délután 3-kor) és New Yorkban. 

1997. november. 

   Csaknem egy tucat, jórészt értéktőzsdei brókercég megy csődbe, főként a határidős piacon elszenvedett veszteségek miatt, több banki hátterű cégnél is milliárdos veszteségek keletkeznek. A lombardhitelekkel fedezett pozíciók kényszerű likvidálásán, az ún. lombardbombán mindkét tőzsde befektetői milliárdokat buknak. 

1997. december 4. 

   Az ÁÉTF két árutőzsdei brókercéget 1-1 millióra, a BÁT akkori igazgatóját 50 ezer forintra bünteti egy manipulatív célzatú, a hó végi záróárat alaposan eltérítő gabonaüzlet, illetve annak szabályellenes utólagos megsemmisítése miatt. 

1997. december 17. 

   A bessz elmúltát jelzi a Rába sikeres emissziója és tőzsdei bevezetése ( kibocsátási árfolyam 1400 Ft). 

1997 december 31. 

   A BUX 7999 pontig kapaszkodik vissza. Csúcson a magyar brókercégek száma, 101 cégnek van értékpapír-kereskedelmi engedélye. 

1998. április 11. 

   Az első áramszolgáltató, a Démász bevezetése. Ez a tőzsdére csak kényszerből eljutó többi áramszolgáltatóval ellentétben egy nemzetközi emisszió után történt, a papír azóta is likvid. 

1998. április 23. 

   Újabb csúcson a BUX, a 9016 pontot csak két év múlva szárnyalja túl. 

1998. május 25. 

   Az országgyűlési választások második fordulója, a Fidesz választási győzelme nyomán 693 pontos BUX-esés. 

1998. július 1. 

   A határidős részvénypiac indulása. Molra, Matávra, Richterre és OTP-re lehet kötni egy évre előre határidős ügyleteket. 

1998. július 6. 

   Járai Zsigmond pénzügyminiszteri kinevezése nyomán (amelyet a tőzsde erősödéssel fogad) lemond, a tanácsot Lotfi Farbod alelnök vezeti. 

1998. augusztus 17. 

   Leértékelik a rubelt, orosz pénzügyi válság, amely a magyar piacra is gyorsan átterjed. 

1998. augusztus 27. 

   A BÉT történetének második legnagyobb, 918 pontos zuhanása. 

1998. szeptember 21. 

   A BUX-index 3775 ponton áll, az árak egy hónap alatt megfeleződtek. Innen már csak felfelé vezethetett az út, az év végéig 80 százalékos korrekció történt. A határidős piacokon elszenvedett veszteségek, valamint a részben ki nem fizetett ügyfél-lombardhitelek rendet vágnak a brókercégek sorában, az év végén negyedével kevesebb brókerház működik, mint az év elején. 

1998. október. 

   A Globex Brókerház csődje 5 milliárd forintos bukással jár. 

1998 november 9. 

   A malmi és az eurobúza-kontraktust a BÁT-on felváltja az ún. egységes búzakontraktus. 

1998. november 20. 

   Az MMTS első szakaszának indítása; a rendszer kiépítésének teljes költsége végül megközelítette a 2,5 milliárd forintot. Távkereskedés az azonnali piacon, a tőzsdeteremben csak a határidős brókerek maradnak. A kereskedési idő 11.20-tól 14.30-ig tart. 

1998. december 8. 

   A BÁT közgyűlése újabb 20 százalékos jutalékcsökkentésről dönt, egyúttal 100 millió forintot szavaz meg a kereskedést támogató számítógépes rendszer fejlesztésére. 

1999. január 1. 

   A bankok jogot kapnak a befektetési szolgáltatások teljes körének nyújtására, így a tőzsdei részvényszekcióban is tagok lehetnek. A legtöbb bank fokozatosan magába olvasztja brókercégét. 

1999. január 4. 

   Mindkét tőzsdén az euró váltja föl az ecu-t. 

1999. január 14. 

   Az MMTS második szakasza körüli viták miatt (a brókercégek sokallják a költségeket) lemond Pacsi Zoltán, a BÉT ügyvezető igazgatója. Utóda Dunavölgyi Mária. 

1999. január 18. 

   Meghosszabbítják a kereskedést. Kezdés 10-kor (az állampapírszekcióban 9-kor), zárás 14.45-kor. 

1999. február 8. 

   Az MNB engedélye alapján külföldi befektetők is vehetnek BUX-kontraktusokat. A BUX-piac ennek ellenére zömmel a hazai magánbefektetők vadászterülete marad. 

1999. február 9. 

   A korábban kárpótlási jegyért forgalomba hozott Antenna Hungária bevezetése. 

1999. március 1. 

   A BÁT pénzügyi szekciójában - a pit megmaradása mellett - elindul az elektronikus kereskedési rendszer. 

1999. április 1. 

   Az első átminősítés: a tőzsdei szigor jegyében nyolc A kategóriában szereplő, de kisebb tőkeerejű cég (köztük a Zwack és az IBUSZ) a B kategóriába kerül. 

1999. április 23. 

   A közgyűlés Simor Andrást választja újjá három évre tőzsdeelnöknek. Simor programjának fő eleme a BÉT részvénytársasággá való átalakulása. 

1999. május 5. 

   A Synergon, az utolsó nem állami, az emissziót követően tőzsdére bevezetett társaság részvényeinek premierje a BÉT-en. (Kibocsátási árfolyam: 2700 forint.) 

1999. május 13. 

   Lemond Keresztesi Szergej BÁT-elnök, aki 9 és fél évig vezette az árutőzsdét. 

1999. május 17. 

   Újabb hosszabbítás a BÉT-en: a kereskedés 10 órától 16.30-ig tart (mind a mai napig). 

1999. június 11. 

   Meglehetősen viharos tisztújító közgyűlés a BÁT-on: Vermes András az új tőzsdeelnök. 

1999. július 9. 

   Jogerős ítélet a WWm-perben: a kötvénykibocsátási tájékoztató hamis adatokat tartalmazott, ezért a tájékoztatót aláíró brókercégeknek kell fizetniük. 

1999 szeptember 17. 

   A származékos piac is az MMTS-rendszeren, távkereskedés formájában zajlik. Hét és fél év után kiürül a BÉT Vörösmarty téri tőzsdeterme, a brókerek helyét számítógépek foglalják el. 

1999. október 11. 

   Kibővül a származékos részvénypiac mezőnye, a Mol és a Matáv mellett már az OTP-re, a BorsodChemre és a Richterre is lehet határidős üzleteket kötni. 

1999. november 16. 

   A BÉT első külföldi road show-ja kibocsátók részvételével (London, New York). 

1999. november 25. 

   Rendkívüli közgyűlés a BÁT-on. A tagság leszavazza Vermes András elnök takarékossági javaslatait - köztük a gabonakereskedés elektronizálását -, Vermes ezért lemond posztjáról. A Tőzsdetanács Kovács Attilát választja a BÁT elnökévé. 

1999. december 19. 

   Rendkívüli közgyűlés dönt a BÉT vagyonának felosztásáról a tagok között. A felosztás alapja a forgalommal arányos díjfizetés. Távlati célként elfogadják az rt.-vé való átalakulást. 

2000. január 20. 

   A BUX napközben átmenetileg túllépi a 10 000-es határt. 

2000. január 21. 

   Bezár a Vörösmarty téri - már amúgy is elnéptelenedett - tőzsdei látogatótér. A tőzsdeteremben a kereskedéshez szükséges számítógépek kapnak - meglehetősen fényűző - elhelyezést. 

2000. január. 

   A BÉT történetének legnagyobb részvényforgalmú hónapja (767 milliárd forint). 

2000. február 18. 

   A származékos piacon megindul a szabványosított opciók kereskedése, a BUX mellett három részvénnyel (Mol, Matáv, OTP). Az új termék nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. 

2000. március 10. 

   Technológiai papírok szűkében is tombol az IT-hossz a BÉT-en. Abszolút csúcson a BUX (10 479,91 pont), 2650 forintot ér a Matáv, 16 ezret a kárpótlási jegyért három éve 1:1 arányban cserélt Antenna Hungária. Ugyanaznap éri el történelmi maximumát (5055 pont) a Nasdaq is. 

2000. április 1. 

   Az ÁPTF, a biztosítás- és a pénztárfelügyelet összevonásával létrejön az egész pénzpiacot felügyelő egységes intézmény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelynek elnökévé a kormány javaslatára Szász Károlyt választja az Országgyűlés. 

2000. április 4. 

   Az első tőzsdei vagyonhányad-aukció a BÉT-en. 

2000. május 9. 

   Bánhidi Ferenc a BÁT új vezérigazgatója. 

2000. május 17. 

   Az első hazai kibocsátás nélküli részvénybevezetés. A Frankfurtban már 1999 júniusa óta szereplő Graphisoft 6000 forinton debütál a BÉT-en. 

2000. július 31. 

   A BÁT pénzügyi szekciójában megszűnik a pit-ben történő, nyílt kikiáltásos kereskedés. 

2000. december 20. 

   Közgyűlési döntéssel bővítik a BÉT Tőzsdetanácsának hatáskörét. Nem tőzsdetagok - köztük természetes személyek - is vehetnek tőzsdei vagyonhányadot. Az első magánszemélyek 2001 tavaszán jelennek meg a tulajdonosok között. 

2001. március 1. 

   Egyszerűsítik a BÉT kategóriarendszerét. Megszűnik a C kategória. Fél tucat korábban száműzött részvény (IEB, Fotex, Globus, Zwack, NABI, Zalakerámia) visszakerül az A kategóriába, ahol ezentúl már nem 10, csak 2,5 milliárd forint a minimálisan elvárt kapitalizáció, és megszűnnek a korábbi szigorú likviditási elvárások. Az áramszolgáltatók zöme nem vállalja a negyedéves tájékoztatást, és marad a B kategóriában. 

2001. március 5. 

   Külföldi részvényekre is lehet üzletet kötni a BÉT szabadpiacán, a lehetőség csaknem egy évig inkább csak elméleti. 

2001. április 26. 

   Százmillió forintos kiadáscsökkentő csomagot fogad el a BÉT közgyűlése. 

2001. május 4. 

   A forint ingadozási sávját 15 százalékra szélesíti az MNB. Rekordforgalom mindkét tőzsde devizaszekciójában, a BÁT pénzügyi szekciójában 120 ezer kontraktus cserél gazdát 32 milliárd forint értékben. 

2001. június 5. 

   Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója lemond. Utóda Horváth Zsolt addigi vezérigazgató-helyettes. 

2001. július 16. 

   Mélyponton a tőzsdei tulajdonrészek iránti érdeklődés. Sikertelen vagyonhányad-aukció, a korábban felszámolt BWOB brókercég 0,86 százalékos tulajdonrésze 6,5 millió forintért sem kell senkinek. Ebben az időben a BÁT-tulajdonhányadok 1 százalékra vetítve 3- 5 millió forintos áron kelnek el. 

2001. július 18. 

   Életbe lép az értékpapírtörvény felvásárlási passzusainak módosítása. A BorsodChem előző évi felvásárlása által kiváltott hullámok elérték a jogalkotást is. Nyilvános társaságban történő 33 (vagy ha nincs a cégnek 10 százaléknál nagyobb tulajdonosa, 25) százaléknál nagyobb befolyást csak nyilvános vételi ajánlattal lehet szerezni, az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a hathavi tőzsdei átlagár és az ajánlattevő által az elmúlt 6 hónapban a részvényért kifizetett legmagasabb ár közül a magasabb. Ugyanakkor a kiszorítást megengedi a törvény. 

2001. július. 

   A részvényforgalom drámai visszaesése 140 milliárd forintra, a júliusi szint egyharmadára. A következmény: takarékossági intézkedések a BÉT-en, létszámcsökkentés, megszűnik a tagi és ellenőrzési főosztály. 

2001. december. 

   A BÉT történetének addigi legrosszabb éve ér véget. A részvényforgalom 60 százalékkal esett vissza, a tagok száma 42-ről 34-re csökkent (most 33), és a négy kivezetett részvényt egyetlen bevezetés sem ellensúlyozta. 

2002. január 1. 

   Hatályba lép a harmadik értékpapírtörvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, amely mind az értékpapír-, mind az árupiacokra egységes rendelkezéseket tartalmaz, és kötelezővé teszi az érték- és árutőzsde társasági formába történő átalakulását 2003. végi határidővel. A kiszorításnál a nyilvános vételi ajánlat árát, vagy ha az magasabb, a részvényenkénti sajáttőkeértéket kell megadni a kisrészvényeseknek. (Utóbbi orvosolja azt az anomáliát, hogy például a Graboplastot úgy vezetik ki ezekben a napokban a BÉT-ről, hogy a kisrészvényesek papírjaikért a sajáttőkeérték alig felét kapják meg.) Hatályba lép a PSZÁF jogállásáról rendelkező, hatáskörét kibővítő ún. státustörvény. 

2002. február 11. 

   A Concorde bevezetteti a Nasdaq szintetikus részvényét, a QQQ-t a tőzsde szabadpiacára. Néhány hónapig a BÉT-en is kötnek QQQ-ra, azután csendben elhal a kezdeményezés. 

2002. április 8. 

   Az országgyűlési választások MSZP-győzelmet hozó első fordulója nyomán a BUX 261 ponttal emelkedik, április végéig kisebb hossz. 

2002. április 30. 

   A BÉT közgyűlése elfogadja a részvénytársasággá alakulást. A BÉT Rt. jegyzett tőkéje 550, saját tőkéje 4588 millió forint. Az igazgatóság elnökévé Jaksity Györgyöt választják. 

2002. május 10. 

   A Keler Rt. - az európai elszámolóházak között is az elsők között - bevezeti a CCP (Központi Szerződő Fél) intézményét, amivel a teljesítési kockázatot teljes egészében magára vállalja. (A garancia beváltására szerencsére még nem került sor, a tőzsdéken eddig valamennyi megkötött ügylet teljesült.) 

2002. május 23. 

   A BÁT közgyűlése elveti a részvénytársasággá való átalakulást, és a második félévre nulla forintban határozza meg a tagi befizetéseket. Emiatt a BÁT a 2002-es évét 100 milliós veszteséggel zárja. 

2002. június 30. 

   A cégbíróság bejegyzi a BÉT részvénytársasággá alakulását. 

2002. november 18. 

   A Keler a részvénypiacon a korábbi T+5 napos elszámolás helyet áttér a T+3 napra. 

2002. december 18. 

   A BÁT közgyűlése egyhangúlag elfogadja a részvénytársasággá való átalakulást, december 31-i fordulónappal. 

2003. január. 

   Spekulációs támadás a forintpiacon, a felértékelési törekvések kudarcot vallanak, az alapkamat 2x1 százalékos mérséklését (6,5 százalékra) 5 százalékos forint- és ugyanekkora BUX-gyengülés követi. 

2003. április 28. 

   A BÉT Rt. első rendes közgyűlése elveti a Tőzsdetanács által javasolt - a felvásárlás elleni védelmet erősítő - alapszabály-módosításokat, és részvényenként 11 forintos (összesen 59 milliós) osztalékfizetést fogad el. Az igazgatóság visszavonja a tulajdonosok többsége számára elfogadhatatlan menedzsmentopciós javaslatot. Mivel az egyik - időközben megszűnt - brókercég nem jelentkezett részvényeiért, a BÉT Rt. 541,3 millió forintra szállítja le jegyzett tőkéjét. 

2003. május 20. 

   A BÁT Rt. alakuló közgyűlése, a társaság jegyzett tőkéje 600, saját tőkéje 3125 millió forint. Az igazgatóság elnökévé Török Sándort választják. 

2003. május 26. 

   Ismét meghosszabbítják a kereskedési időt a BÉT-en. Ezentúl 9-től 16.30-ig lehet kereskedni (a határidős piac 16.40-kor zár). 

2003. augusztus 13. 

   A BÉT csatlakozik a frankfurti székhelyű XETRA kereskedési rendszerhez, a Deutsche Börsén jegyzett papírokra kötött budapesti üzleteket is a Keler számolja el, euróban, T+2 napos ciklusban. 

2003. augusztus 15. 

   Négy év után folytatódik a tőzsdei privatizáció: bevezetik a BÉT-re a kárpótlási jegyek ellenében forgalomba hozott Forrás-részvényeket. A kárpótlási jegyek 11 éves története a Forrással nem ért véget; ha minimális forgalommal is, továbbra is előfordulnak a parketten. 

2003. szeptember 11. 

   A cégbíróság bejegyzi a BÁT rt.-vé alakulását. Megjelennek az otc-piacon a 10 000 forintos névértékű BÁT-részvények, majd jelentős tulajdonosi koncentráció zajlik le, a gabona- és devizakereskedő cégek zöme eladja részvényeit. 

2003. október 14. 

   Három és fél éves csúcson a BUX (9914 pont). 

2003. október. 

   Tizenhárom év után új székhelyre, a Váci út 91. alatti irodaházba, az addiginál valamivel kisebb területre költözik a BÁT. 

2003. november 24. 

   Újabb bankrészvény a BÉT-en: a jelzálogleveleivel már három éve a tőzsdén szereplő FHB törzsrészvényeivel is megjelenik a parketten. (Kibocsátási árfolyam: 4300 forint). 

2003. november 

   Spekulációs támadás a forint ellen, amelyet az MNB az alapkamat 12,5 százalékra emelésével próbál kivédeni. A hónap második felében a részvényárfolyamok 6 százalékkal esnek, viszont mindkét tőzsdén megélénkül a határidős piac. 

2003. december 9. 

   A BÁT közgyűlése 96 százalékos többséggel elfogadja a BÉT-tel való integrációt célzó javaslatot. A tulajdonosok átalakítják a vezető testületeket, Török Sándor megmarad az igazgatóság elnöki posztján. Az igazgatóság és az fb tagjai tiszteletdíj nélkül dolgoznak tovább. 

2003. december 31. 

   Második éve emelkedő forgalmat ér el a BÉT. A BUX éves záróértéke 9380 pont, ami forintban 20, dollárban 29 százalékos éves növekedést jelent. 

2004. január 21. 

   A Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalakulásának 140. évfordulóját közös konferenciával ünnepli a BÁT, a BÉT és a Keler. 

2004. február 19. 

   A BÉT rendkívüli közgyűlésén az új nagytulajdonosok (Arago, Baál, Cashline) képviselői kerülnek be az it-be és az fb-be. Döntés a két magyar tőzsde integrációjáról (szeptemberi határidővel), illetve a BÁT által birtokolt 25 %-os Keler paket megvételéről 2892 millió forintért. 

2004 március 23. 

   Az MNB - elővásárlási jogára hivatkozva - megakadályozza a BÉT-BÁT ügylet létrejöttét. 

2004 április 29. 

   A BÉT éves közgyűlése váratlanul 65 forintos részvényenkénti osztalékfizetésről dönt. 

2004 május 18. 

   A HVB Bank megveszi a BÉT 50,2 %-át az Aragotól, a Baáltól, a Cashline-től és a Buda-Cash-tól, majd a részvények zömét továbbadja osztrák bankoknak és a bécsi tőzsdének. A HVB, az Erste, a Raiffeisen, az ÖKB és a Bécsi Értéktőzsde a BÉT 68.6 %-át birtokolja. Új tulajdonosok kezébe kerül a BÁT 75,6 %-a is. 

2004 május 28. 

   A BÁT eladja a Keler 5 %-át az MNB-nek, a pakett egyharmadát elővételi jogával élve a BÉT veszi meg. 

2004 június 1. 

   A BÉT az Európai Tőzsdeszövetség teljes jogú tagjává válik. Megindul a 12 közepes kapitalizációjú részvény árfolyamát tartalmazó BUMIX index, kezdőértéke ezer pont. 

2004 június 29. 

   A BÉT rendkívüli közgyűlésén az it- és fb-tagok többsége lemond. A tőzsde új elnöke Szalay-Berzeviczy Attila (HVB Bank), aki a Bécs-Budapest regionális tőzsdeszövetség kialakítását és a BÉT-részvények - már korábban is szorgalmazott - nyilvános kibocsátását és tőzsdei bevezetését jelöli meg stratégiai célként. 

2004 szeptember 22. 

   Négy év után az első nem privatizációs jellegű kibocsátás: a Freesoft számítástechnikai cég részvényeinek bevezetése (kibocsátás 1800 forinton). 

2004 október 9. 

   Az első magyar társaság, a BorsodChem részvényének bevezetése a Varsói Értéktőzsdére. 

2004 november. 

   A BÉT jelentős lobbi-sikere: az Országgyűlés elveti az árfolyam-nyereségadó kiterjesztését a tőzsdei ügyletekre. 

2004 december 11. 

   Közép-európai gabona és olajosmagvak kontraktusok bevezetése a BÁT-on. Az árjegyzés euroban történik, a szállítás Budapesten kívül három dunai kikötőben lehetséges.