Ha csak eszközöket nézzük akkor, nem nagyon rázták meg a német DAX index vállalatait az Oroszországra Ukrajna megtámadása miatt február vége óta kivetett szankciók. A Handelsblatt című német gazdasági napilap számításai szerint az indexben szereplő 30 vállalat az idei első félévben valamivel több mint 10 milliárd euró értékben írt le eszközöket követeléseket a szankciók miatt.

Ez eltörpül az index 1200 milliárd eurós kapitalizációjához, illetve az indexben szereplő cégek több mint 850 milliárd eurós könyv szerinti értékéhez képest. Az egyik legnagyobb összegű leírást a német tőzsdei cégek közül a Uniper hajtotta (amely önmaga nem tagja a DAx indexnek) végre, amely nem csak a Nord Stream 2-es gázvezetékben lévő részesedésén, de orosz leányvállalata, az erőműveket üzemeltető Unipro-ra is nagy összegű értékvesztést számolt el.
Persze, nemcsak a leírások okoztak jelentős veszteséget a cégnek. A földgáz árának emelkedése miatt a társaságnak a korábban gondoltál jóval magasabb árakon kellett beszereznie azt a gázt, amelyet szintén korábban megállapított alacsonyabb árakon kellett fogyasztóinak továbbadnia. Nem meglepő, hogy emiatt a Uniper végül állami segítségnyújtást kért. A társaság az első félévben 12 milliárd euró veszteséget termelt.

Kevesen készültek arra, hogy baj lesz a gázzal

Azonban nem a Uniper az egyetlen olyan cég amely túl keveset foglalkozott az orosz gázszállítások kockázataival és most meg kellene oldani az ellátásban jelentkező problémákat. Jó példa erre a BASF vegyipari konszern mondta Christian Strenger, a frankfurti School of Business and Management igazgatója. Ráadásul vannak olyan cégek, amelyek könyveiben még mindig milliárd eurós nagyságrendben szerepelnek orosz leányvállalataik. A Mercedes Benz például a félév végén még mindig kétmilliárd euro körüli vagyont mutatott ki orosz cégénél. Ehhez jön még az a nagyjából egymilliárd eurónyi kötelezettség, amelyért az orosz érdekeltsége nevében kezeskedett.

A világ legnagyobb ipari gáz előállító cége, a Linde számára a kivonulás az orosz piacról eddig 901 millió dollárba került. A gázkonszern orosz leányvállalatának értékét teljes mértékben leírta, mivel az országban megszüntette minden tevékenységét. A következő negyedévekben azonban újabb veszteségek várhatók, mivel június végén még mintegy 1,9 milliárd dollár értékben voltak különböző szankciók által érintett projektekben kötelezettségei a cégnek.

A Siemens pénzügyi igazgatója is úgy látta, a társaság az első félévben leírt mintegy 1,1 tized milliárd eurónyi veszteség után a további negyedévekben is leírásokra kényszerülhet A szankciók legsúlyosabban a Siemens vasútgyártási üzletágát érintették. 

A Siemens és a Linde sok más német vállalathoz hasonlóan már régóta előszeretettel üzletelnek Oroszországban, és ezt a tevékenységüket minden feszültség ellenére az utóbbi években is továbbfejlesztették. Nem véletlen hogy még 2015-ben is, a Krím orosz megszállása után Oroszország rekordszámban jelentett be új, külföldiek által finanszírozott beruházási projekteket. Igaz, akkor már az akkor bejelentett szankciók miatt is mintegy negyedével csökkent az orosz import és export nagysága. Ez azonban nem rettentette vissza a német cégeket, 2015-ben 36 új projektet indítottak Oroszországban.

Szankciókat is kerültek az orosz leányokkal

A német befektetések elsősorban arra irányultak, hogy a helyi piacot ki tudják szolgálni, mindezt úgy hogy az esetek többségében meg tudják kerülni a Krím megszállása után Oroszországra kivetett szankciókat - mondta a lapnak az Oliver Wyman vállalkozási tanácsadó cég vezetője Thomas Kautzsch.

Sőt, nem egyszer bővítették is az orosz belföldi piacra termelő kapacitásaikat. Ennek voltak rövidtávú előnyei, Oroszországban ugyanis a belföldön előállított termékek sokszor előnyt élveznek a külföldről behozott árucikkekkel szemben. Tanja Galander, a Graf von Westphalen nevű gazdasági ügyvédi iroda munkatársa szerint a német vállalatok akkoriban titokban abban reménykedtek, hogy az egyre szorosabbá váló kapcsolatokkal talán változást tudnak előidézni Oroszországban. Az ügyvédnő mintegy 20 éve foglalkozik az Oroszországban, Ukrajnában és Belorussziában üzletelő német cégeknek nyújtott tanácsadással.

Mint mondta: a Krím 2014 eleji annexiója idején teljesen másképp értékelődött a cégekre nehezedő nyomás, amely arra irányul hogy hagyjanak fel oroszországi tevékenységükkel. Idén február vége, az Ukrajna ellen megindított háború kezdete óta ez a nyomás összehasonlíthatatlanul magasabb az akkorinál. A Mercedes például még 2019-ben is mintegy 240 millió eurót költött arra, hogy bővítse oroszországi gyártókapacitásait, 2022 első félévében 709 millió euró leírására kényszerült ottani tevékenységével kapcsolatban.

Nincs mese, le kell írni

A német nagyvállalatok részben azt a megoldást választották, hogy oroszországi cégüket a helyi menedzsmentnek sokszor szimbolikus áron értékesítették, akik ezeket a tovább működtetik - mondta. Galander szerint egyébként a térségben aktív német cégeknek nyújtott tanácsadás az elmúlt időszakban kizárólag az orosz és belarusz piacról történő kiszállásra korlátozódik.

Nemzetközi számviteli szabályok előírásai szerint a tőzsdén jegyzett cégeknek eszközeiket az aktuális piaci áron kell értékelniük. Ennek megfelelően például a Munich Re viszontbiztosító vállalat mintegy 715 millió euró értékben számolt el veszteséget orosz és ukrán kötvényei után, az Allianz orosz és belarusz kötvényein hatszázmillió euró veszteséget szenvedett el az első félévben.

A BASF nagy vesztesége saját olaj- és gázipari leányvállalatának értékcsökkenésén felül Nor stream 2-es gázvezeték építéséhez nyújtott kölcsön leírásának is betudható. Persze ezen felül vegyipari csoport több milliárd euró értékű forgalom és profit visszaesést is elszenvedett a szankciók miatt. Ehhez jön még, hogy a legnagyobb gyártóközpontja, a ludwigshafeni jelentősen függ az orosz földgáztól. Ennek a konszern féléves gyorsjelentésének közzétételekor éves eredményvárakozását megemelte. Igaz ahhoz, hogy ez összejöjjön számos feltételnek teljesülnie kellene. Az egyik ezek közül, hogy az európai gázellátás az év hátralevő részében biztosítva legyen. Ez pedig jelenleg korántsem tűnik biztosnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!