A lakosság 1510,5 milliárd forintot jegyzett a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a jegyzés június elejei indulása óta a hétfő délutáni zárásig - jelentette be kedden Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár. Az állam célja az új papírral kettős: egyrészt a rettenetesen magas hazai készpénzállományt akarták fele csökkenteni, másrészt a tavaly év végi 5550 milliárd forintról indulva 2023 végére megdupláznák a lakossági állampír-állományt.

Viszont a Népszava cikke szerint a magas jegyzés nem feltétlenül azt jelenti, hogy a céljait elérné az állam: a befektetett pénzek minden második forintja már az államnál volt eddig is. Ennek alapvetően két oka van, egy felől az alacsonyabb hozamú - vagyis a költségvetés szempontjából olcsóbb - állampapírokat váltották át az ötéves periódus alatt 4,5 százalékos átlagkamatú kötvényekre, a másik ok pedig az, hogy a babaváró hitelek egy részét is ide folyatták.

Kapcsolódó

Banki szakemberek szerint - akik már tapasztalták ezt a jelenséget - azért éri meg, mert míg ha nem születik gyerekük, akkor is 3-3,5 százaléknyi kamattal kell a babavárót visszatörleszteni, miközben a MÁP+ hozama már az első évben 3,5 százalék, vagyis a különbözeten realizálható a profit.

Nemcsak az állam veszít a drágábbra ugró hitelezésén, de a bankok is: egy jegybanki elemzés szerint a szuperkötvény minden tizedik forintját a bankbetéteikből vették ki a lakossági befektetők.

A lap azt is megemlíti, hogy van egy rejtett ok is, amiért az állam népszerűsíti a MÁP+-t, ez pedig az, hogy jelenleg magas az infláció (3,4 százalék). Ez pedig részben annak köszönhető, hogy a béremelések után felpörgött a lakossági fogyasztás. Ha viszont a megnövekedett jövedelmekből a pénz a szuperkötvényekbe vándorolna, az csillapítaná az áremelkedést.

Az államadósság-kezelésben mutatkozik még egy probléma: hogy bár a cél az volna, hogy a magyar lakosság vásárolja az állampapírokat, egyre több tőke érkezik külföldről. Mindezt úgy, hogy a tízéves kötvény hozama már 2 százalék alatt van. A külföldi privátbankok viszont még nem ugrottak rá a MÁP+-ra, noha az euróövezetben hasonló hozammal sehol nem találnak papírt. Egyelőre a részesedésük 1 százalék körüli a szuperkötvényekből - ahogy azt a Napi.hu szerdai cikkében részletesen bemutatta.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!