A kivétet nem kötelező felvenni, ám ha a vállalkozó mégis így dönt, emiatt a vállalkozás veszteséges is lehet. A kivét és annak közterhei költségként elszámolhatóak a vállalkozói adóalap számításakor, és annak az egyéni vállalkozónak érdemes a minimálbérnél nagyobb összegben felvenni, aki adókedvezményt szeretne érvényesíteni. A kedvezményt (az egyéni vállalkozók külön kedvezményén kívül) csak az összevont adóalap adójából lehet érvényesíteni, ilyen jövedelem a kivéten kívül például a munkabér, a táppénz, a mezőgazdasági termelők adóköteles jövedelme. Tehát aki a gyermekek után családi adókedvezményt akar igénybe venni vagy közcélú adományt adott, adóhitele vagy biztosítása van, a vállalkozói kivéttel biztosíthatja a kellő mértékű összevont adóalap adóját. A vállalkozói jövedelemadó megfizetése után fennmaradt pozitív összegű adózott eredményéből kötelező vállalkozói osztalékalapot is képezni. Ez egy fontos különbség a gazdasági társasági formával szemben, mert esetükben osztalékadót csak akkor kell a magánszemély tagoknak fizetniük, ha a társaság osztalékfizetésről dönt és annak kifizetése meg is történik. Az osztalékalap után az adó mértéke 20 és 35 százalék, ezenfelül a 35 százalék mértékű osztalékot még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is terheli az adózót. A kedvezményes, 20 százalékos kulcsot a vállalkozói osztalékalap azon része után kell fizetni, amennyi az évközben felvett vállalkozói kivét összege szorozva a tárgyévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével. Ha a teljes osztalékalap alatta marad az így kiszámított összegnek, csak a 20 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. Jövedelemkivét hiányában a teljes osztalékalap után az emelt, 35 százalékos mértékű osztalékadót és a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. A társas vállalkozás - így a gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda és a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP)-szervezet - tagjának a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett összeg, ha a kifizetett juttatást a vállalkozás a költségei között elszámolja, a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének tekintendő. E jövedelemmel szemben a magánszemély költséget nem számolhat el, mert azokat a társaság viseli. Mivel a közreműködésre tekintettel kifizetett összeg nem bérjövedelem, adójóváírás igénybevételére nem jogosít. Ha a gazdasági társaság a tagjával személyes közreműködésre külön szerződést köt és a teljesített mellékszolgáltatásért kapott juttatást a társaság költségei között nem számolják el, akkor ez a magánszemélynek önálló tevékenységből származó jövedelme lesz. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítható a törvény által vélelmezett 90 százalékos jövedelemtartalommal, amelyhez költségbizonylatra nincs szükség, vagy a számlák szerinti tételes költségelszámolással is. A jövedelem megállapításának módjáról a magánszemély szabadon dönthet egészen a személyijövedelemadó-bevallás benyújtásáig. Vassné Halmai Anikó