Az értelmező rendelkezések: a meghatározott forgalmi érték definícióját pontosították. A forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető. A módosítás értelmében 1999-től a forgalmi érték meghatározásánál az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jogot sem lehet figyelembe venni. Illetékkedvezmény lakás vétele és eladása esetén: 1998-ig az új lakástulajdon szerzése esetén, ha a vevő a vásárlást legfeljebb egy évvel megelőzően és követően terjedő időszakban értékesített egy másik lakást, az illetéket nem a vett lakás értéke, hanem a vett és eladott lakás terhekkel nem csökkentet forgalmi értékeinek különbözete után kellett megfizetnie. Ehhez képest a módosítás a kedvezményt igénybe vehetők körét leszűkíti: ez a szabály csak magánszemélyeknél alkalmazható, mégpedig azzal a további feltétellel, hogy a magánszemély tulajdonában csak az értékkülönbözet kiszámításának alapjául szolgáló két lakástulajdon vagy tulajdoni hányad lehet. A vevőnek a másik lakástulajdona eladását a szerződés másolatával kell igazolni és ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy a vásárláskor az értékkülönbözet-számítás feltételeinek megfelelt. Fontos tudni azonban, hogy a módosított szabály szerinti vásárlás napjától számított 5 éven belül újabb vétel esetén az értékkülönbözet alkalmazásával megállapítható illetékkedvezmény nem vehető igénybe. A módosítás miatt hátrányos helyzetbe senki s nem kerülhet, ezért a törvény átmeneti szabályt határozott meg. Az, aki 1999-ben lakástulajdont vásárol és ezt legfeljebb egy évvel megelőzően 1998-ban egy másik lakástulajdont adott el, illetőleg aki 1998-ban vásárolt és egy éven belül, 1999. év során egy másik lakástulajdont ad el, az illetéktörvény 1998. december 31-én hatályos rendelkezése szerinti kedvezményt alkalmazhatja, feltéve, hogy a vagyonszerzés körülményei az ott rögzítetteknek megfelelnek. Ha azonban az értékkülönbözet szerint kiszámított kedvezményes illetékfizetésre a magánszemély nem volt jogosult, akkor a kedvezményes és az általános szabályok szerint megállapítandó illeték különbözetének háromszorosát kell a magánszemélynek megfizetnie. Kedvezmény az első lakásra: a jogalkotó a fiatalok első lakásának megszerzését új illetékkedvezmény bevezetésével kívánja elősegíteni. Az jogosult az új kedvezmény igénybevételére, aki az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be. A kedvezmény mértéke az egyébként fizetendő illeték 50 százaléka, de legfeljebb 40 000 forint akkor, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Ilyen forgalmi értékű lakás résztulajdonának megszerzése esetén a magánszemélyt a kedvezmény a megszerzett tulajdoni hányadával arányosan illeti meg. Első lakástulajdont szerzőnek minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakásban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó bejegyzett vagyoni értékű joga. A fiatalok első lakásszerzésének kedvezményére jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt lakástulajdont, illetve azt, amelyet a nagykorú lakásvásárló esetében még a nagykorúsága elérését megelőzően elidegenítettek. Ha magánszemély jogosulatlanul vette igénybe a fiatalok első lakásszerzésekor járó illetékkedvezményt, akkor az igénybe vett kedvezmény háromszorosát kell a magánszemélynek megfizetnie. Szintén elveszti az illetékmentességet az a személy, aki lakóház építésére alkalmas telektulajdont, tulajdoni hányadot vagy ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jogot szerez, és a vagyonszerzésnek az illetékszabásra történő bejelentésekor elmulasztja a négy éven belüli lakásépítési szándékáról a nyilatkozatot megtenni. Illeték az ingatlanok továbbértékesítésénél: az e tevékenységet végző vállalkozók illetékfizetését érintő változás, hogy ezeknek a vállalkozóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az ingatlant továbbeladás vagy pénzügyi lízing céljából vásárolták, valamint arról, hogy a pénzügyi lízing a fő tevékenységük. A továbbértékesítési főtevékenységet a cégbizonyítvánnyal, illetve a vállalkozói igazolvánnyal kell igazolni. 1999-től a pénzügyi lízingbe adónak nemcsak a nettó árbevételéről, de annak megoszlásáról is nyilatkoznia kell. A feltételek fennállta esetén az ingatlant továbbértékesítők 2 százalék visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnek. Ha ezek a vállalkozók a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított két éven belül az ingatlant nem értékesítik vagy nem adják lízingbe, a 2 százalékos és az általános mértékű illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetniük. A cégbírósági eljárás illetéke: a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban megállapított vagyon értéke után számítandó ki, mely a módosítás során lényegesen emelkedett. Jogi személy esetében 2 százalék fizetendő, de az eddigi minimális illeték 60 ezer forintra, a felső határ pedig a korábbi duplájára, 600 ezer forintra nőtt. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve jogi személynek nem minősülő egyéb cég esetén az illeték 2 százalék, a fizetendő minimum 20 ezer forintra, a maximum 200 ezer forintra emelkedett. Induló vagyon nélkül alapítható cég esetén a cégbejegyzés illetéke az eddigi összeg kétszerese lett. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe bejegyzése esetén fizetendő illeték mértéke nem változott. A külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete bejegyzésekor 100 ezer forint illetéket kell leróni. A cég vagyonának, jegyzett tőkéjének növelése, felemelése esetén az előbbiekben meghatározott illetéket csak a vagyon, a jegyzett tőke növekményére kell számítani a megadott minimális és maximális összegek figyelembevételével. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is. A cégbejegyzés során fel nem sorolt egyéb eljárásoknál - ahol a törvény másként nem rendelkezik - az eddigi összeg duplája, azaz 3 ezer forint fizetendő. Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra, jogokra, tényekre vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be, ezek számától függetlenül 6 ezer forint illetéket kell fizetni, ami a kétszerese a tavalyi összegnek. Illetékfeljegyzési jog: a módosítás szerint az ügyfelet az illetékfeljegyzési jog megilleti a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is. HALMAI ANIKÓ