Költségtakarékos és hőszabályzós okos istállót álmodtak meg Észtországban. A fejlesztést az a probléma indokolta, hogy a gazdák által az anyjuktól elválasztott borjak a téli időszak viszontagságai miatt lassabban növekednek, ugyanis a szervezetükbe bevitt takarmány nagy részét testhőmérsékletük szabályozására használják fel.

Egyetemi kutatók, agrárszakértők és egy ökológiai szarvasmarhatelep szakemberei fogtak össze, hogy megoldást találjanak a problémára. A jelenlegi csúcstechnológiát felhasználva törekedtek arra, hogy minél energiatakarékosabb és gazdaságos mechatronikai rendszert használó okos marhaistállót alkossanak meg. Rengeteg számítás, teszt és szimuláció vezetett odáig, amíg hozzáfoghattak a kivitelezéshez.

Kapcsolódó

A Tark Laut névre keresztelt projekt optimalizálta az épület kialakítását és borítását, hogy télen több napfényt tudjon felvenni és nyáron a napsugarak akár 80 százalékát is képes legyen megtartani.

Télen például egy 500 négyzetméteres épületben melegen tartja, táplálja, hidratálja és megvilágítja az állatokat, miközben csak 700 kilowattóra energiát használ fel, ami átszámítva körülbelül 25 ezer forint költséget jelent havonta. Nyáron az épület 100 tonna szénát szárít 48 órán belül 200 kilowattóra energia felhasználásával. Ez nagyjából 7500 forint költség egy-egy nyári hónapban.

A Tark Laut híre bejárta a nemzetközi sajtót és igen nagy figyelmet kapott világszerte az agrárágazatban. Magyarországot viszont egyáltalán nem biztos, hogy meghódítja a csúcstechnológiás karám.

Érdekes projekt, de nem hiszem, hogy ez a technológia gyökeret fog verni Magyarországon. Az északi országok klímája más, mint hazánké. Nálunk például nincs szükség olyan új technológiai megoldásra, ami abban segít, hogy nyaranta az istállóban szárítsuk a takarmányt - mondta Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője a Napi.hu-nak.