Ha megvizsgáljuk a 2009 márciusa óta tartó bika piacot, akkor lehetetlen nem észrevenni a ciklikusságot, azaz az átlagosan bő hat hónapig tartó emelkedéseket, melyekből az elmúlt három évben mindig májusban következett be a "nagy" kiábrándulás. Ezek az esések átlagosan 8-10 százalékos mértéket öltöttek a csúcshoz képest, így jelenleg is ha 1600-as S&P csúcsot vesszük alapul, akkor nagyságrendileg 1440 környékéig várható az S&P500 esése.

Mindez persze puszta spekuláció, a lényeg az időzítés, tehát véleményem szerint a nyugati tőzsdéken jelenleg sokkal nagyobb hozampotenciállal kecsegtet egy index-short pozíció, mint a vétel. Mindezt - hasonlóan kevéssé tudományos alapon - megerősíti az a tény, hogy egyre több "tradicionálisan" pesszimista elemző lett az utóbbi hetekben optimista elfogadván a jegybanki pénznyomtatás mindenhatóságát.

A vállalati szektorból érkező, és a makrogazdasági adatokra manapság nem érdemes sok szót fecsérelni, mivel a rossz hír a jó hír alapon mindenre emelkedéssel reagált manapság a börze. Ilyenkor nem a hírekre kell koncentrálni, hanem a technikai elemzésre, és a hangulati tényezőkre, ez utóbbi, mint rövid távú kontraindikátor.

Ugyancsak alátámasztja pesszimista véleményemet a VIX index bizonytalankodása, mely a 12-es sokévi mélypont környékéről ismét felfelé mozdult el, jelezvén, hogy a befektetők egyre nagyobb esélyét látják a negatív tőkepiaci fordulatnak.

 

Misik Sándor, Solar Capital