AI Summit 2025: a Városligetbe költözött a mesterséges intelligencia

A Ki beszél a szavazóhoz? Én vagy az avatárom? elnevezésű pódiumbeszélgetésen Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő és Ceglédi Zoltán politikai elemző, publicista ütköztették nézeteiket arról, hogy milyen szerepet játszhat a mesterséges intelligencia a politikai kommunikációban.

Z. Kárpát szerint a személyes találkozások pótolhatatlanok, a választók elvárják a „hús-vér politikust”, míg Ceglédi arra mutatott rá, hogy a politikus már most is egy szerepbe bújt „avatár”. Abban egyetértettek, hogy

a mesterséges intelligencia lehet hasznos döntéstámogató eszköz, de a végső felelősségnek az embernél kell maradnia.

A beszélgetés során a 2026-os országgyűlési választások várható hatásaira is kitértek. Z. Kárpát úgy vélte, hogy kétsebességes kampány lesz: az online térben a deepfake és a manipuláció dominál, míg vidéken továbbra is a személyes jelenlét lehet a siker kulcsa. Ceglédi inkább optimistán tekintett a jövőbe, szerinte az MI nem eltünteti az emberi tudást, hanem új formában építi be a politikai gyakorlatba.

Szédületes sebességgel változik a dróntechnológia. Nagyon nehéz eldönteni, hogy ami felénk jön az kisméretű támadó drón vagy éppen ártalmatlan madár – hangzott el az „Új fegyverek és digitális pajzsok – merre tart Európa védelmi ipara?” panelbeszélgetésen. Az iszonyatos tempóban felgyorsult drónfejlesztések mellett elképesztő összegeket emészt fel a minél hatékonyabb és integráltabb drónelhárító rendszerek megalkotása.

– hangzott el a kerekasztal-beszélgetésén.

Az egyik szakértő szerint minden az adatfeldolgozásról szól: a katonai alkalmazás során az emberi döntéshozatal egyszerűbbé, hatékonyabbá tétele a mesterséges intelligencia talán legfontosabb feladata. Gondoljunk bele abba, hogy drón- és műholdfelvételek ezres nagyságrendjét képes az AI egy-két perc alatt feldolgozni. 

A kerekasztalról bővebben itt olvashat.

A digitalizáció egyre nagyobb szerepet kap az ingatlanpiacon is, ugyanakkor annak használata – a proptech – jóval lassabban alakítja át a szektort, mint például a fintech a pénzügyeket. Most azonban a mesterséges intelligencia ügynökei új irányba állíthatják a nagy globális ingatlantanácsadó vállalatok működését és az ingatlanbefektetések természetrajzát is.

Bővebben itt olvashat erről.

A mesterséges intelligencia legmélyebb és leggyorsabban érzékelhető hatása nem elsősorban gazdasági, hanem társadalmi jellegű lesz – mondta az Economxnak Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Karának dékánja. Szerinte olyan hihetetlenül gyorsan integrálódik a mindennapjainkba a mesterséges intelligencia, hogy a társadalmi, jogi és etikai környezetünk nem tud lépést tartani vele.

Magyarország már második alkalommal küldött űrhajóst az űrbe, a mostani küldetés legfontosabb célja az volt, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a természettudományok iránt – mondta előadásában Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős kormánybiztos. 

Az emberiség rendkívül intenzíven használja a világűrt, kitágult az élettér.

Példaként említette a kormánybiztos, hogy a földmegfigyeléstől, a telekommunikációig, a navigációtól az alapkutatásig és az alkalmazott kutatásig szinte mindent összefügg a világűrrel. A világűr kettős felhasználású, ez azt jelenti, hogy az űrbeli eszközök, technológiák vagy tevékenységek egyszerre szolgálhatnak polgári és katonai célokat is. Például a NATO 2019-ben műveleti területté is nyilvánította. Beszélt arról is, hogy az űripar egyik fontos szerepe az eszközök fejlesztése, a másik pedig az emberi rész, ami nem helyettesíthető, ezek egymás mellett párhuzamosan futó területek.

Jelenleg két űrállomással rendelkezik az emberiség az egyik az International Space Station (ISS) vagyis a Nemzetközi Űrállomás, a másik pedig a kínaiaké, ennek a neve Tiangong, Mennyei Palota.

– mondta Ferencz Orsolya.

Példaként említette Donald Trump szavait, aki azt mondta, még az első elnöki ciklusa végén, hogy nem lehetsz a Földön első, ha az űrben második vagy, ezzel a mondattal képbe helyezte, hogy hogy is képzelik el a nagyhatalmak a világűr szerepét.

„A Z generáció az, amelyet sokkal nehezebb átverni, mint az előző generációkat, hiszen közülük már sokakat lehúztak az interneten” – mondta Mérő Alex, a Capmarketing Agency tulajdonosa. Hozzátette, szektorfüggő, hogy mit akar a Z generáció, nyilván a banki szektorban fontos az innovációs irány. Más szektorokban, amelyek jobban élmény-vezéreltek, vannak másfajta trendek. Sokkal inkább kultúra fókuszba mozdulnak el: fontos a green washing, a zöld téma. 

Horváth Boldizsár egyetértett ezzel, elmondta, hogy a társadalmi felelősség vállalás kiemelten fontos a Gránit Banknak, mert a gen z-nek életbevágó az értékteremtés. „Nagyon gyorsan váltanak, változtatnak, így a márkahűséget értékteremtéssel lehet elérni” – mondta a bank marketingigazgatója. Kifejtette, hogy náluk öko-kalkulátor is van az applikációban, ami kiszámítja a karbonlábnyomot és ezt faültetéssel próbálják kompenzálni.

Mérő Alex kifejtette, hogy

a mai a gyorsaság és azonnaliság azt fogja eredményezni, hogy egy most 7 éves kisgyerek később nem fog tudni végignézni egy filmet, mert egyszerűen nem lesz hozzá megfelelő koncentráció képessége.

Trunk Tamás, Z generációs szakértő, blogger erre úgy reagált, hogy egyetlen Z generációs sem verte az aszalt, hogy „én csak 8 másodperces tartalmat tudok végignézni”. Szerinte ugyanaz történt, mint a gyorsétteremeknél, minél kevesebb idő alatt, minél több ételt eladni. Tehát a gyártók terelték abba az irányba a világot, hogy minden rövid legyen, de sok.

A cél az, hogy a magyar cégek ne csak kövessék a változást, hanem az AI folyamat élére is álljanak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) több programon keresztül kész támogatni a kkv-k digitalizációját és technológiai alkalmazkodásukat. Sokaknak még mindig az 5000 forintos kötelező tagdíj jut eszükbe a kamarákról, az MKIK egyik célja épp ez, hogy az asszociáció ezzel kapcsolatban lehetőleg megváltozzon – mondta el Csókay Ákos főtitkár, aki szerint már most számos olyan kamarai tagvállalat van, amely már most részese az AI ökoszisztémának. 

Persze teendő maradt még bőven, a főtitkár emlékeztetett rá, hogy a magyar és az európai gazdaság szereplői egyre kevésbé tekinthetők versenyképesnek globális összevetésben. Ennek jele egyebek mellett, hogy nincsenek olyan európai nagyvállalatok, amelyek globális nagyvállalattá nőtték volna ki magukat.

Csókay szerint az AI-hype egyébként ideális időszakban robbant be, amikor a magyar gazdaság megrekedt a stagnálás, lassú növekedés időszakában, amely mellé az optimálisnál magasabb infláció párosul.

A főtitkár előadásáról itt olvashat bővebben.