AI Summit 2025: két napra a Városligetbe költözik a mesterséges intelligencia

A szektorban jelenleg a legkomolyabb kihívásokra keresik a választ, ez pedig a hozzáférhetőség.

– közölte Joó Tamás. A Semmelweis Egyetem szakértője elmondta, hogy a WHO szerint 2030-ra 10 millió dolgozó hiányzik majd a globális egészségügyből. Afrikában például vannak olyan országok 100 ezer emberre 3 orvos jut.

Az egészségügyi költségrobbanás kapcsán elmondta, hogy az USA-ban ahol a GDP közel 20 százalékát fordítják egészségügyre, az AI óriási költségcsökkentést tud hozni, hiszen kevesebb ember kell, a gép fog mindent elemezni, feldolgozni, így több pénzt lehet majd hasznosabb dolgokra költeni a szektorban.

Joó Tamás elmondta, hogy most vagyunk az óriási technológiai robbanás legalján, az igazi robbanás az AI kapcsán akkor jön el, amikor már minden szinten az emberi intelligenciával megegyező mértékben lesz jelen.

Kiemelte, hogy tavaly 100 milliárd látogatás történt az AI chatbot-felületeken , ezeknek pedig a 10 százaléka egészségüggyel kapcsolatos kérdés/keresés volt. Az platformokat orvosok is használják, leginkább klinikai döntéshozatalhoz, orvosi irodalom keresése, szakmai információk feltárásához.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy Magyarország új mesterséges intelligencia-stratégiáját már elfogadták, amely tíz kiemelt területre koncentrál. Ezek között szerepel a történeti adatvagyon felhasználása, a nagy magyar nyelvi modell létrehozása, az adatközpontok és szuperszámítógépek telepítése, valamint a robotika, különösen a humanoid robotok fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy

a hazai ipar (az autó- és akkumulátorgyártástól a gépiparig) minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az ország aktívan bekapcsolódjon az új iparágakba.

Palkovics László szerint kiemelt figyelmet kap az oktatás, ahol már ősszel megjelennek az MI-alapú tananyagok, valamint az egészségügy, amelyben a diagnosztikai algoritmusoktól a robotsebészetig több magyar fejlesztés is zajlik.

A kkv-k jogi és üzleti döntéstámogató eszközökkel kapnak segítséget, az energetikában és agráriumban pedig az előrejelző modellek jelenthetnek áttörést. A kormánybiztos zárásként kiemelte: nem az MI-től kell félni, hanem attól, ha Magyarország nem használja ki időben a benne rejlő lehetőségeket.

– mondta Kóka János. A Doktor 24 elnöke szerint a diagnosztikában az AI 20 százalékra csökkentette az epilepsziás gócpontok feltérképezéséhez szüksége időt, s a hasnyálmirigyrákot is gyorsabban lehet diagnosztizálni. Ennek alapján ne arról vitatkozzunk, hogy jobb e az AI mint az orvos, hanem hogy mennyivel jobb lesz az orvos az AI által.

A viselhető okőseszközök terjedése grandiózus, globálisan a polgárok több mint fele, itthon több mint harmada szervezett be ilyen eszközt, 2030-ra 130 milliárd dollár lesz a fitness karkötők piaca. Ezek a termékek termelik azt a rengeteg adatot, amelyek olyan lehetőségeket kínálhatnak a pácienseknek, mint soha korábban – persze, ha jól használjuk.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a gyártás mindennapjainak része – mondta az Economxnak Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Magyarországon ugyan a nagyvállalatoknál egyre több AI-megoldás fut, a kkv-k többsége még csak távolról figyeli a technológiát. Pedig a prediktív karbantartástól az intralogisztikán át a digitális ikrekig számos terület bizonyítja, hogy az AI kézzelfogható versenyelőnyt hoz. A Siemens tapasztalatai szerint az ipari automatizáció új korszaka kezdődik, ahol a fizikai és digitális világ végérvényesen összeér.

A Jeránek Tamással készült interjút itt olvashatja.

2025-ben az Országos Mentőszolgálat elindult a digitális tervezés útján, és 2024-ig megtervezték a jövőt. Csató Gábor elmondta, „2017-ben indult az digitalizáció, napi 4,8 millió adatsort elemeznek, a teljes mentőszolgálati spektrumból”. Az OMSZ főigazgatója kiemelte,

az egész ökoszisztémából percről-percre tudják elemezni a saját adataikat.

A logisztika kapcsán elmondta, nyáron nem mindegy, hol van a plusz mentőegység, hiszen Budapestről rengetegen mennek a Balatonra, így egyértelműen oda rakják a plusz egységet. Budapesten 1,5 millió ember éli napközben az életét, ezt le kell reagálni az egészségügynek is azzal, hogy ebben az időszakra koncentrálják a legtöbb egységüket, hiszen több esély van arra, hogy valaki vásárlás közben töri ki a bokáját, mint hajnal kettőkor.

A jövővel kapcsolatban több tényezőt említett Csató Gábor: például demográfiai változások, adatelemzés, automatizáció, bérek alakulása, privát egészségügy helyzete, közfinanszírozottság, infrastruktúra, dezinformáció. Ez mind-mind alakítja majd a jövő mentőszolgálatát.

A főigazgató elmondta, több forgatókönyvet állítottak fel a jövőre vonatkozóan:

• vészhelyzeti protokoll – az igény és a kapacitás nincs összhangban,       
• low-tech egyensúly – megfelelő kapacitás van, de nincs technológia,
• high-tech: reneszánsz – AI pilóták vezetik az autókat, a beteget algoritmus kérdezi ki és küldi ki az önvezető autót.

Csató Gábor szerint „a jövőt azok a szervezetek fogják uralni, amelyek képesek egyszerre dinamikusan alkalmazkodni az új körülményekhez, ugyanakkor hűek maradnak az alapvető értékeikhez és emberközpontú szemléletükhöz”.

Hangsúlyozta, a jövő kulcsa a technológia sebessége, a társadalmi bizalom és a munkaerő-átképzés egyensúlya lesz.

Nem az a kérdés, hogy az AI kiváltja-e az orvos munkáját vagy sem, mert nem fogja, de az már látszik, hogy az az orvos lemarad, aki nem használja a mesterséges intelligenciát, mondta Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium főosztályvezetője egy kerekasztal beszélgetésben. 

Nagy mennyiségű egészségügyi adatot strukturáltak már, jó minőségű adatra van szüksége a mesterséges intelligenciának.

Az 1950-es évek óta létezik a mesterséges intelligencia az egészségügyben,

Amerika áll az élen, Európa egy picit le van maradva ezen a területen. Magyarországon az egyik legfontosabb irány, hogy szükség van egy egységes mesterséges intelligencia stratégiára. Kádár Magdolna kiemelte: nálunk még gyerekcipőben jár az egészségügyben a mesterséges intelligencia használata és nagyon fontos, hogy a piaci szereplőknek és az állami szereplőknek együtt kell működniük.

Az AI rengeteg technológiát jelent, mondta Puskás Zsolt Péter, az ESZFK Nonprofit Kft. egészséginformatikai fejlesztője. A cége az EESZT-ért és a kórházi informatikai rendszerek működtetéséért felelős.  

Nem egyszerű a szoftverfejlesztés az egészségügyben, mert a szektor túl van szabályozva, mondta Monostori Krisztián, a XUND technológiai vezetője. Példaként említette, hogy a Semmelweis Egyetem sürgősségi osztályán zajlik egy projektjük. A beérkező beteget triázsolják, és mesterséges intelligencia segítségével azon dolgoznak, hogy hogyan tudják javítani a sürgősségi ellátás hatékonyságát és minőségét.

Az MI segítségével laborvizsgálatokat rendelnek el, ez a szoftver támogatni, segíteni tudja az orvosok és az ápolók munkáját, így a betegellátás gyorsabb lesz. A projekt kutatási szakasza véget ért és most a publikációs időszak zajlik.

– hangsúlyozta Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) alelnöke és a KAVOSZ elnöke. Szerinte a félelmek gyakran mélyebb kérdésekből fakadnak: van-e szabad akaratunk, vagy minden előre elrendelt? Mint mondta, a siker kulcsa az emberi kreativitás és értékteremtés, hiszen egy gazdaság nem épülhet pusztán osztogatásra.

Magyarországnak nem a globális AI-platformok lemásolása jelenthet kitörési pontot, hanem a speciális, niche-területekben való kiemelkedés.

Lesznek vállalkozások, amelyek különösen jók lesznek ebben, és lesznek átlagosak – a cél, hogy minél több magyar cég a legjobbak közé kerüljön. Ehhez nyitottság, közösségépítés, saját folyamataink alapos ismerete és kísérletezés szükséges – nem egyetlen nagy ugrás, hanem sok kisebb, tudatos lépés.

Az MKIK és a KAVOSZ már most is segítik a vállalkozásokat: a digitális ébresztő program a stratégiai gondolkodást támogatja, míg a KAVOSZ és a VOSZ a befektetési folyamatok, portfóliómenedzsment és dokumentumkezelés automatizálásán dolgozik. Balogh szerint az AI-hoz nem félelemmel kell közelíteni, hanem lehetőségként tekinteni rá, így a magyar cégek nemcsak alkalmazkodni tudnak, hanem akár új irányokat is mutathatnak.

A mesterséges intelligenciát az MKIK alelnöke a ’80-as, ’90-es évek internetéhez hasonlította. Akkor is sokan bizonytalanok voltak, de azok a cégek, amelyek bátran kísérleteztek, ma globális óriások. „Nem ősrobbanásban kell gondolkodni, hanem kísérletezni, kisebb lépésekben elindulni” – fogalmazott.