Ezen a héten debütál önállóan Kínában a Christie's: a világ vezető aukciósháza szeptember 26-án tartja az első olyan árverését, amelyet helyi partner bevonása nélkül rendezhet meg a szárazföldi Kínában (vagyis nem Hongkongban, ahol régóta jelen van), miután idén áprilisban megkapta rá az engedélyt. (A rivális Sotheby's tavaly egy helyi partnerrel együtt, vegyesvállalati formában való működéshez kapott engedélyt.)

A Christie's sanghaji árverése óvatos kezdésnek tűnik: 42 tételt visznek kalapács alá, 16 millió dolláros összesített becsértékkel. A kínálat teljesen vegyes, borra vagy ékszerekre éppúgy lehet licitálni, mint kortárs ázsiai alkotásokra vagy olyan piaci sztárok munkáira, mint Picasso vagy Andy Warhol − előbbitől az 1969-ben készült Ülő férfit egymillió, utóbbitól a Gyémántporos cipők című szitanyomatot 800 ezer dolláros felső becsléssel indítják. A nyugati műtárgyak közül a legdrágább egy 1965-ös Alexander Calder mobilplasztika, 1,6 millió dolláros felső becsléssel, az egész aukció legdrágább tétele pedig egy hongkongi ékszerészcég rubin-gyémánt nyaklánca 3−4,6 millió dolláros becsértéksávval.

A helyi gyűjtők körében legkapósabb tárgyak, a kínai kerámiák, régiségek, hagyományos tintarajzok nem szerepelnek a katalógusban, mivel külföldi házak nem forgalmazhatnak ilyesmit Kínában − hiába tartanak másutt régóta aukciókat ebben a tárgycsoportban. Hogy milyen sikereket lehet elérni ezen a területen, azt mutatja a Sotheby's múlt heti New York-i ázsiai művészeti árverése is. Az összértékesítés meghaladta a 74 millió dollárt, miközben az összesített előzetes becsértéksáv csak 30−43 millió volt. A legmagasabbra egy tinta/papír kalligráfiatekercs jutott: 300−500 ezer dolláros becsléssel indították és a ház közleménye szerint hat amerikai, illetve ázsiai gyűjtő közdött érte. A győztes végül egy kínai vevő lett, aki jutalékkal együtt több mint 8,2 millió dollárt adott a a XI. századi ritkaságért.