A Covid-19-járvány és annak következményei 21 évnyi növekedést töröltek el a nemzetközi légi forgalomban, az tavaly az 1999-es szintre zuhant vissza az utazási adatokat összesítő és elemző cég, a Cirium adatai szerint - írja a CNBC.com. Az előző évhez képest a zuhanás mértéke becslésük szerint elérheti a 67 százalékot is.

A fizető utasok által megtett kilométerek száma globálisan tavaly 2,9 billió (ezermilliárd) kilométer volt, szemben az 2019-es 8,7 billióval. Ezt a mérőszámot az iparágban széles körben alkalmazzák az utasforgalom nagyságának jellemzésére. Az iparágat természetesen az utazási korlátozások és lezárások sújtották leginkább, amelyekkel a különböző kormányok igyekeztek lassítani a koronavírus-járvány terjedését.

Kapcsolódó

Hullanak a cégek

A Cirium adatai szerint a világ légitársaságai tavaly összesen 16,8 millió utasszállító járatot indítottak útjára, míg ez a szám 2019-ben 33,2 millió volt. Több mint 40 légitársaság szüntette be vagy függesztette fel tevékenységét, és szakértők szerint 2021-ben továbbiak eshetnek áldozatául a járvány következményeinek. Ők úgy látják, hogy leghamarabb az ázsiai-csendes óceáni, valamint az észak-amerikai terülteken térhet magához a légi közlekedés.

Messze még 2024

Az elemzés emlékeztet arra, hogy a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) éves gyűlésének előrejelzése szerint a nemzetközi légi forgalom a legoptimistább esetben is csak 2024-ben tér majd vissza a 2019-es szintre. A 10 legnagyobb utasforgalmat lebonyolító reptér között főleg az amerikai és a kínai városok légikikötői domináltak, azonban az olyan nagyvárosok, mint New York, Peking vagy Sanghaj meglepetésre kimaradtak a listából. Az elemzőcég vezetője szerint ezt az okozhatta, hogy ezen reptereken a többinél jóval magasabb a nemzetközi járatok aránya, s pont a nemzetközi járatokat sújtotta aránytalanul nagy mértékben a járvány okozta visszaesés.

A belföldi járatokat nagy arányban fogadó repterek kerültek inkább fel a listára, s ez nem csak az Egyesült Államokban, de Kínában is megfigyelhető volt. A nemzetközi járatok száma 68, míg a belföldieké csak 40 százalékkal esett tavaly. A világ legtöbb járatát fogadó reptere egyébként az egyesült államokbeli Altanta légi kikötője volt 250 ezer járattal. A legforgalmasabb európai reptér az amszterdami volt, 98 ezer fogadott járattal, ami nagyjából a legforgalmasabb latin-amerikaiénak, Mexikóváros repterének felel meg.

A teherszállítás azonban fellendült

A szakértők úgy látják, a légi forgalmi iparágban a válság hatására felgyorsulhat a konszolidáció. Az iparág fellendüléskor inkább az újabb, modernebb és jóval környezetbarátabb repülőgépekkel térnek majd vissza a cégek, s az öregebb járműveket hamarabb nyugdíjazzák. Becsléseik szerint a személyszállító flották mintegy 30 százaléka jelenleg használaton kívül vesztegel, viszont tavaly a légi szállítás jelentősen fellendült, s ez a trend kitarthat. Idén becsléseik szerint emiatt 66 személyszállító repülőgépet alakíthatnak át teherszállítóvá világszerte.

De más változások is várhatók az iparágon belül. Míg korábban jellemzően a 6-8 hónapra való előre tervezték a járatokat a cégek, a folyamatos változások az utazási korlátozásokban ezt az időablakot negyedévre, vagy 6-8 hetesre rövidítette. A cégek rá vannak kényszerítve arra, hogy a korábbiaknál jóval rugalmasabban reagáljanak a kereslet változásaira és az üzemeltetés és a tervezés közötti összhang is várhatóan tovább erősödik.