A tájékoztatás szerint a térségbeli országoknak mind vannak atomreaktoraik, beleértve Oroszországot is, amely azonban tagadta, hogy onnan származnának az észlelt izotópok - írta az MTI-re hivatkozva a hvg.hu.

A NAÜ beszámolója szerint a térségben kissé megemelkedett, "nagyon alacsony mértékű" cézium- és ruténiumszintet mutattak ki, ami állítólag nem jelent veszélyt az emberi szervezetre és a környezetre. Az ügynökség szerint ilyen radioaktív kibocsátás akkor keletkezhet, amikor működik a reaktor, illetve ha karbantartást végeznek rajta.

Kapcsolódó

Észtországban, Finnországban és Svédországban a múlt héten észlelték a részecskéket. Aleksi Mattila, a finn Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Központ (STUK) laboratóriumának vezetője ugyancsak azt mondta, hogy az atomreaktor normális üzemmenete során is keletkezhetnek ilyen részecskék. Jellemzően évente egy vagy két alkalommal észlelnek ilyeneket, a jelenlegi eset sem tér el a szokványostól.

Több alkalommal is lebegett már radioaktív felhő Oroszország irányából Európa fölé. 2017-ben fukusimainál százszor erősebb sugárzás haladt végig a kontinens fölött, ami kutatók szerint egyértelműen a Majak nukleáris létesítményből eredt. Tavaly az orosz haditengerészet Szeverodvinszk melletti kísérleti telepén történt robbanás, ami után szintén radioaktív gázfelhő miatt nőtt meg átmenetileg a háttérsugárzás. Többek szerint most is az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által korábban bemutatott nukleáris fegyverek okozhattak megnövekedett radioaktív sugárzást.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) Bécsben ugyancsak figyelemmel követte a részecskekibocsátást, és szintén arra jutott, hogy több országban is keletkezhetett. Sem a NAÜ-nek, sem a CTBTO-nak nincs joghatósága az ilyen esetek kivizsgálására a feltételezett helyszínen, mert a nukleáris biztonság a nemzetközi jog alapján nemzeti hatáskörbe tartozik - írta az MTI.