Kénytelen volt bezárni négy szupermarketjét Kínában a brit Tesco áruházlánc, mert a helyi kereskedők elszívták a vevőket boltjai elől - jelentette a Bloomberg. Két évvel ezelőtt azt tervezték, hogy öt év alatt 200 új hipermarketet és bevásárlóközpontot adnak át az ázsiai országban, mostanra azonban évi 20 megnyitására mérsékelték a tempót és idén mindössze 16 új egységgel bővül a Tesco hálózata. A vállalat kínai vállalkozása továbbra is veszteséges - véli Dave McCarthy, az Investec Ltd. befektetési cég elemzője. Attól, hogy Kína nagy, még nem feltétlenül kell óriási áruházakat építeni az országban - érvel.

A Tesco nem közli kínai pénzügyi adatait, a Bloomberg becslése szerint februárban végződött üzleti évében 1,3 milliárd font (2,1 milliárd dollár) árbevételt ért el az 1,4 milliárd lakost számláló országban, ami két százaléka 64,5 milliárdos forgalmának. A vállalat két évtizede első profitcsökkenéséről adott számot októberben: úgynevezett kereskedelmi nyeresége 3,8 százalékkal hanyatlott Ázsiában annak ellenére, hogy a térség bővülő középosztályának tagjai egyre igényesebb vásárlóvá válnak.

Nem működött a villámhódítás

Hasonló gondokról számolt be az amerikai Wal-Mart, a világ legnagyobb kiskereskedelmi lánca, és a francia Carrefour, a világpiac második helyezettje. Az előbbi cég visszavette terjeszkedési terveit, az utóbbi arról számolt be, hogy a harmadik negyedévben több mint hat százalékkal zuhant árbevétele legalább egy éve nyitva tartó kínai áruházaiban és több mint három százalékkal csökkent Ázsiában.

Úgy tűnik, jobb döntést hozott a francia Auchan, amely egy tajvani céggel, a RT-Marttal közösen alapított vállalkozást Kína meghódítására. Vállalatuk, a Sun Art Retail Gorup több más helyi áruházlánccal együtt a helyi vásárlási szokások ismeretére alapozza stratégiáját, mostanra beették magukat a vidéki települések kiskereskedelmi piacára, nem sok helyet hagyva a külföldi versenytársaknak.

Mindezek persze nem jelentik azt, hogy a nagy nemzetközi cégek feladnák kínai terveiket - villámbővülés helyett immáron maratonfutásról beszélnek. Ez nem csoda annak tükrében, hogy a kínai élelmiszer-kiskereskedelem éves fogalma 3,5 ezer milliárd jüan (560 milliárd dollár).