Még két éve emelt szót Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária, hogy az élelmiszergyártók és -forgalmazók kettős mércét használnak, mert egy vizsgálat azt állapította meg, hogy eltérő termékeket forgalmaznak a nyugati és a keleti tagállamokban. Az ügyben uniós vizsgálat is indult, melynek részeredményei a Magyar Hang birtokába jutottak, és a lap szerint igazoltnak látszik, hogy a csomagolások mintegy egyharmada megtéveszti a vásárlókat.

"Konkrét termékeket ugyan nem említ a jelentés, de olyan árucsoportok szerepelnek benne, mint bébiétel, üdítő vagy például sör. Az értékelt 128 élelmiszerből vett 1380 darabos minta - nemzetközi márka, illetve az üzletláncok saját márkás árui - csaknem harmada (31 százalék, 39 termék) egészen bizonyosan megtéveszti a vásárlót, hiszen annak ellenére azonos (9 százalék, 11 termék) vagy nagyon hasonló (22 százalék, 28 termék) a csomagolása, hogy az egyes országokban jelentősen eltérő az áru összetétele. Ugyanakkor 26 százaléknyi portékánál az eltérő összetételt eltérő csomagolás is mutatta. (Az összetételt tekintve azonosnak tekintette a vizsgálat a terméket, ha minden összetevő és azok mennyisége is azonos volt, hasonlónak, ha 10 százaléknál kisebb, s különbözőnek, ha ennél nagyobb volt az eltérés.)" - foglalja össze a portál a jelentés tartalmát.

Kapcsolódó

A vizsgálat kifejezetten a csomagolások küllemére vonatkozott: megnézték, hogy az egyes tagállamokban eltérő összetétel mellett a címkéken ez jelezve volt-e. Olyan részleteket is ellenőriztek, minthogy a színek, betűtípusok és - méretek mennyire különböztek egymástól. Ha pedig valami nem ugyanazt tartalmazza, de ugyanúgy néz ki, az szinte bizonyosan sérti az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvét.

A jövőben további vizsgálatok is jönnek, például íztesztek, összetétel- és állag-összehasonlítások. A lap megkereste Navracsics Tibor magyar uniós biztost is, aki a vizsgálatot végző uniós intézmény, a Joint Research Centert is felügyeli, és a politikus szerint nem látszik szisztematikus csalás. "z előzetes eredmények alapján nem látjuk jelét szisztematikus kelet-nyugati megkülönböztetésnek, ugyanakkor sok esetben találtunk arra utaló jelet, hogy különböző összetételű termékek ugyanolyan vagy hasonló csomagolásban kaphatók az egyes tagállamokban, ami megtévesztheti adott esetben a fogyasztókat" - fogalmazott Navracsics Tibor, aki szerint az eltérő összetétel még nem feltétlenül jelent minőségbeli különbséget.