Lettország lehet az euróövezet következő tagja; az unió jövő tavasszal tekinti át újra, mennyire készült fel a balti ország a közös pénznem, az euró bevezetésére - közölte Rehn.

Az euróövezeti csatlakozásnak az infláció, az adósság és a költségvetési hiány elfogadható mértékére, valamint a nemzeti fizetőeszköz stabilitására vonatkozó kritériumai vannak.

Az éves infláció 1,5 százalékponttal lehet több a három legalacsonyabb rátájú EU-ország átlagánál. A kamatláb-kritérium szerint a vizsgálat előtti évben az átlagos hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az árstabilitási szempontból legjobban teljesítő három ország kamatlábait. A költségvetési egyenlegre vonatkozó kritérium akkor teljesül, ha a hiány nem haladja meg a hazai össztermék 3 százalékát. Az árfolyam-stabilitási feltétel szerint az árfolyamnak legalább két éven át egy megadott "normális" ingadozási sávon belül kell maradnia, jelentősebb zavarok, és főként az euróval szembeni leértékelés nélkül. A bruttó államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, illetve átmenetileg meghaladhatja, ha csökkenő tendenciát mutat.

Rehn - néhány órával az EU állam-, illetve kormányfői brüsszeli tanácskozásának kezdete előtt - újságíróknak arról a német elképzelésről is beszélt, miszerint az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének - ezt a tisztséget most személy szerint ő tölti be - az eddiginél kiterjedtebb jogosítványokat kellene adni a tagállamok pénzügyi politikájának helyes irányban tartása érdekében. Így a német javaslat szerint e tisztség betöltőjének meg kellene adni azt a jogot is, hogy akár visszadobja egy tagállam költségvetési tervezetét.

"Ezek a javaslatok egy irányba mutatnak a gazdasági kormányzás eddigi és folytatódó reformjával, és természetesen kulcsfontosságú elemei lesznek az erősebb gazdasági uniót célzó tárgyalásoknak" - mondta Olli Rehn.