A központi költségvetést az előző évinél több mint 15 százalékkal magasabb bevételekre számítva dolgozta ki a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kabinet, amely a kiadási oldalon 15,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kabinet a teljes államháztartás szintjén 254,7 milliárd lejes bevételekkel számol, ennél pedig 24 milliárd lejjel többet akar költeni. A költségvetési hiány így a GDP 2,96 százalékára rúgna.

Több mint ötven százalékkal 16,3 milliárd lejre növelte a védelmi minisztérium költségvetését, amely így - Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően - eléri a GDP 2 százalékát.

Kapcsolódó

A költségvetési tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy az államháztartás bevételei tekintetében túlságosan derűlátó volt, a - közalkalmazotti béremelésekkel bevállalt - kiadásokat pedig alábecsülte. A nemzetközi pénzintézmények (IMF, Világbank, Európai Bizottság) mindegyike 4 százalék alatti gazdasági növekedést valószínűsít idén Romániában.

A román államháztartás bevételei tavaly a GDP 30 százaléka alá csökkentek, miután 2016 január elsején 24-ről 20 százalékra csökkentették az áfát Romániában. Idén újabb 1 százalékponttal 19 százalékra csökkent az áfa Romániában, a kormány pedig további nyugdíj- és béremelésekről döntött.

A román gazdaságpolitikát évek óta meghatározó szociálliberális parlamenti többség sorozatos adócsökkentésekkel és béremelésekkel érte el az uniós szinten élen járó gazdasági növekedést, amely főleg a belső fogyasztás ugrásszerű növekedésén alapul. Bukarest a 2015-ös évet még 0,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel zárta, a tavalyi évet pedig már mintegy 2,82 százalékos, uniós módszertannal számolt (ESA-) hiánnyal zárta.

A bukaresti kormány arra hivatkozik, hogy az euróövezet átlagos költségvetési hiánya is meghaladja a 2 százalékot, miközben adósságterhei meghaladják a GDP 90 százalékát. A román államadósság jelenleg a GDP 37,5 százalékát teszi ki, és - egy kedden elfogadott törvénytervezet szerint - év végéig sem haladhatja meg a 40 százalékot. A bukaresti kormány azzal számol, hogy az eladósodás mértéke a legrosszabb forgatókönyv esetén sem haladja meg 2020-ig a GDP 43,3 százalékát.