A szakmai találkozó célja annak felmérése volt, hogy a felsőoktatási intézménynél összpontosuló tudás, különösen a meteorológiai, klimatológiai és energiaföldrajzi képességek hogyan hasznosulhatnának még hatékonyabban a stratégiai tervezésben.

A közlemény szerint a 2050-re kitűzött teljes klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlenek az olyan fejlesztések, mint a Mátrai Erőmű zöld jövőképének megvalósítása, amely a legjelentősebb magyar klímavédelmi és egyben kiemelt régiófejlesztési projekt.

Fokozott figyelmet érdemel a megújuló energiaforrások további térnyerésének ösztönzése, az épületek energiahatékonyságának, fűtési rendszereinek korszerűsítése is. Az eredetileg 2030-ra tervezett 6000 megawatt naperőmű kapacitás várhatóan már két éven belül rendelkezésre áll, a következő évtized elejére az előzőleg vállalt teljesítmény több mint duplája is elérhető lehet - írja az MTI.

Palkovics László szerint a klímapolitikai célok eléréséhez elengedhetetlen a nukleáris energia alkalmazása is. A tárca már érdemben foglalkozik a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának lehetőségével, amely a létesítmény hatásfokának növelésével, új energiatárolási megoldások bevezetésével kapcsolódhatna össze.

A Zöld Busz Program az életminőség javulását szolgálja

A szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentésének egyik alappillére az üvegházhatású emisszió ötödéért felelős közlekedés zöldítése. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében elindított Zöld Busz Program a leginkább szennyező buszok mielőbbi kivonásával együtt a városi életminőség javítását is szolgálja.

A zöld rendszámos autókból mostanra több mint 50 ezer fut a hazai utakon, nagyobbik hányaduk tisztán elektromos. A tárcavezető fontos eredménynek nevezte, hogy a napokban megszületett uniós döntés szerint új autók esetében a belsőégésű motorokat nem kell 2035-ben kivezetni, mert a karbonsemlegesség elve alternatív üzemanyaggal működő belső égésű motorokkal is teljesíthető - írja az MTI a TIM közleménye alapján.